A felismerés nemcsak Goldmané. Washingtonban gyakorlatilag egymást érik az energiabiztonságról és Oroszországról szóló konferenciák, ami jelzi, hogy Moszkva tevékenysége immár közvetlen amerikai érdekeket sért. A legnagyobb félelmet az a lehetőség váltja ki, hogy a világ földgázkészleteinek egyötödével rendelkező Oroszország saját energetikai rendszeréhez köti Közép-Ázsiát, ahol összesen szintén nagyjából ekkora tartalékot sejtenek. Ebben az esetben Moszkva stratégiai gazdasági és politikai kapcsolatokat tud kialakítani nemcsak hagyományos piaca, Európa felé, hanem Kína, India és Japán irányába is. Ez amerikai szempontból mindenképpen megakadályozandó.

A Jamestown Alapítvány konferenciáján a Münchenben élő, amerikai állampolgárságú, román származású Vladimír Socor arról beszélt, hogy Oroszországnak növekvő belső fogyasztása miatt 2011 után magának is szüksége lesz az olcsó közép-ázsiai gázra, miközben saját termelését drágán exportálja. A Kreml ki akarja zárni a versenytársakat az európai piacról, és hosszú távú dominanciára tör. A küzdelem részben azért is folyik, hogy a Gazprom vagy a nyugati cégek tudják bevezetni a világpiacra Iránt, ahol a világ második-harmadik legnagyobb gázkészlete található. Socor megjegyezte, hogy a stratégiai érdekek érvényesítésének útjában álló legnagyobb akadály az Irakban és Irán esetében folytatott amerikai politika. Az oroszok viszont Kína felé orientálják Iránt, hogy Európa megmaradjon az ő piacuknak. Moszkva együttműködést alakít ki Algériával és próbálkozik közel-keleti országokkal is - hogy hozzájusson a cseppfolyós gázszállítás technológiájához, és hogy a piacnak ebben a szegmensében is beszálljon a versenybe.

Socor szerint az Egyesült Államoknak az eddiginél magasabb politikai szinten kellene támogatnia a közép-ázsiai országok önállósági törekvéseit, és nem kellene foglalkoznia a demokrácia ottani állapotával. Mint megjegyezte, nem is tudta, hogy vannak gázok, amelyek "demokratikusabbak" a többinél. A Magyarország kapcsán általában a Fidesz politikusaira és jobboldali forrásokra hivatkozó, az amerikai külpolitikai elit gondolkodására az utóbbi időben jelentős befolyást gyakorló kutató a Nabucco gázvezetékről is beszélt. Mint cikkeiben rendszeresen, ezúttal is Moszkva-barátsággal vádolta meg a magyar kormányt. Szerinte Moszkva "nem Magyarországot, csupán a szocialista magyar kormányt" tudta rávenni arra, hogy a projekt bizonytalanságát emlegetve megfúrja a Nabuccót. A célzás nyilván nem talál süket fülekre: a külpolitikával foglalkozó amerikai háttérintézmények vezető szakértői között sokan vannak, akik ma is felkapják a fejüket a "szocialista" és a "Moszkva" szavakat tartalmazó mondatokra. A hivatalos álláspont jóval mérsékeltebb, de kétségtelen, Amerika 2001 óta most először nemcsak arra figyel, ki áll mellette a terrorizmus elleni harcban, kezd szemponttá válni az energiabiztonság is.