A hat legfontosabb fővárosi közműcég vezetőjét ugyanis úgy sikerült kinevezni, hogy előbb bejelentették a befutók névsorát a sajtónak (pályáztatásra rohanó világunkban nem jutott idő), majd másnap az illetékes bizottság is megkapta a névsort, meg lehet szavazni, oszt jó napot.

Ugyancsak egy személyi kérdés áll a mostani ciklus legbotrányosabb, a nagyközönség előtt játszódó koalíciós összekülönbözés hátterében is; az MSZP ugyanis Havas Szófiát - a végül elhalasztott kórházöszszevonásban érintett János kórház volt orvos igazgatóját - szeretné a főváros nevében a regionális egészségügyi tanácsba delegálni, az SZDSZ viszont erről hallani sem akar, szerintük elég volna az egészségügyet amúgy is felügyelő főpolgármester-helyettest, Horváth Csabát a retbe küldeni. A szocialistáknál valójában ez verte ki a biztosítékot, az csak mellékszál, hogy koalíciós partnerük elhalasztaná az észak-budai kórházak összevonását. (A nagypolitikában ugyanez a nézetkülönbség oka a kormánypártok között, csak éppen fordított szereposztásban.) Az MSZP a fővárosi koalícióban eltöltött eddigi 13 évben először zsarolta meg nyilvánosan az SZDSZ-t az együttműködés újragondolásával.

Az mindenesetre megnyugtató, hogy a BKV-nál nincsenek ilyen, személyi kérdésből eredő viták, ott ugyanis Demszky szomszédja lesz a metróért felelős vezérigazgató-helyettes, és kész. Érdemes volna körülnézni abban a budakeszi társasházban, hátha akad még egy-két jó munkásember, vagy ha nem, legalább Budapest első emberének kedvenc lovát is meg lehetne tenni fővárosi konzulnak.

Az legalább húzná az igát, és beérné némi zabbal.