A leszerelt bronzkatona

orosz-észt konfliktus

Egy Dmitrij nevű, feltehetően orosz halott és egy kitelepített bronzszobor. Szétvert és kifosztott üzletek, sebesült randalírozók és rendőrök. Ennyi történt volna csak péntekre virradóra Tallinnban? Az orosz törvényhozás az észtek megbüntetését követeli: megszüntetnék vagy alacsonyabb szintre helyeznék a diplomáciai kapcsolatokat. A Putyin-párt fiataljai tüntetnek a moszkvai észt nagykövetségnél, ahol ezért megtagadták a vízumkiadást. A hivatalos Oroszország bősz reakciója feltehetően mérsékeltebb az orosz társadaloménál. Az észt törvényhozás hosszú huzavona után döntött úgy, hogy a katona kétméteres bronzszobrát és az alatta lévő sírokat kitelepíti egy temetőbe. Ahogy húzódott az ügy, úgy lett ez észt- orosz konfliktussá. Egyszerre nemzetközivé és belpolitikaivá.

1. Észtország lakóinak negyede orosz anyanyelvű. Sokuk állampolgársága rendezetlen, nem tudnak észtül. A szovjet időben megvoltak nélküle. Most jól jönne. Az észt politikusok a leszerelt szobrot a szovjet megszállás, a sztálini terror jelképévé nyilvánították. Az emlékmű eltávolítását a helyi oroszok személyes, nemzeti létük, kultúrájuk, "lakhatási joguk" elleni támadásként élik meg. Ezért vették körül élőlánccal, ez állhatott a rendőrökkel való öszszecsapás mögött. A fosztogatásnak, rombolásnak - tudjuk - nincs elfogadható indoka. A vandáloknak nincs nemzeti kultúrájuk.

2. Oroszország fenyegető reakciója aligha a határon túl rekedt kisebbség miatti aggodalommal magyarázható. A történelemszemlélet továbbra is ragaszkodik a dogmákhoz. Ilyen a Molotov- Ribbentrop-paktum és minden következménye, a második világháború utáni évtizedek rendje. A balti népek pedig kétségbe vonják, hogy a szovjet állapotok bevezetése felszabadítás volt. Én azt gondolom, igazságtalan az antifasiszta háborúban elesettek emlékének megzavarása. Mások - épp Észtországban - úgy vélik, hogy a szovjet katonaszobor az országukon esett erőszakot jelképezi.

3. Közép-Európa továbbra is tele van ilyen emlékművekkel. Furcsa módon ez nem okoz gondot az egykori hitleri birodalom két utódállamában - a többi országban viszont, ahogy nálunk is, mindig elő-előáll valaki azzal, hogy az emlékművek sértik a nemzetet. A tegnapi tallinni rombolás, az orosz felbőszülés éppen arról szól, hogy a politika nemcsak a történelem feloldhatatlan értelmezéseivel manipulál, hanem az emberek érzelmeivel is. Az egyik oldalon utólagosan söpörné el az eltávolíthatatlan évtizedeket. A másik fél pedig úgy lép fel, mint ha csupán hősi tetteket védene.

Különösen kínos, hogy az egyik oldalon egy offenzív óriás ország áll, a másikon egy alig másfél milliós köztársaság. Igaz, valamilyen módon mögötte van a Nyugat. Az igazi szenvedő alanyok az észtországi oroszok. Kisebbség egy nemzeti reneszánszát ünneplő kis államban. Talán azt hiszik, a Nagy Föld segít rajtuk. Azokon talán, akik összecsomagolnak és visszaköltöznek. De ők maradni akarnak, mert ez jó nekik, vagy maradni kényszerülnek, mert nincs hová menniük. És hősük szobrát is kiköltöztették a belvárosból.

Orbán minden botrányt megbocsát, amíg Rogán ilyen szépen szolgál

Pezsgőt hozott egy sommelier, a pincérek töltögették a poharakat, lecsúszott egy-két pálinka, és voltak kolbászfalatok is vasárnap este a Bálnában. A „főnök", Orbán Viktor mindenkinek megköszönte a kvótanépszavazás kampányában tett erőfeszítéseit, majd magabiztosan, mosolyogva azt mondta, ezzel az eredménnyel egy parlamenti választáson a Fidesz újra kétharmados többséget szerzett volna, és ez sikerülhet 2018-ban is. Az érvénytelen népszavazás volt a főpróba.

Jobbik: kormányprogramot ír, aki visszaküldi a kérdőíveket

A Jobbik elnökének közlése szerint lezárult a pártja által meghirdetett "valódi nemzeti konzultáció" első szakasza. "Jól választottuk ki a témákat, az egészségügy, az oktatás és a korrupció területét" - mondta Vona Gábor pénteken Gyöngyösön, a sorozatot záró lakossági fórumát megelőző sajtótájékoztatón.