Sarkozy kivonul Afganisztánból?
Franciaországnak nem hivatása hosszú távon Afganisztánban maradni megszállóként - mondta tegnap Philippe Douste-Blazy francia külügyminiszter, néhány órával azelőtt, hogy lejár a két francia segélymunkás tálib elrablói által megszabott határidő az Afganisztánban állomásozó francia erők kivonására. Mint a konzervatív politikus elmondta: ez ellentétes is lenne a Franciaország által vallott értékekkel, más országok szuverenitásának, nemzeti függetlenségének és területi épségének tiszteletével.
A fanatikus tálibok egyik szóvivője csütörtökön közölte, hogy nem folynak érdemi tárgyalások köztük és a francia kormány között az április 3-án, a délnyugati Nimruz tartományban elrabolt túszok szabadon bocsátásáról. A francia diplomácia vezetője az Europe 1 francia rádiónak adott nyilatkozatában tegnap csak annyit tett hozzá: a párizsi kormány mindent megtesz az Afganisztánban elrabolt két francia gyors kiszabadulásáért.
A határidő lejártának közeledtével a francia politika - úgy látszik - ígéretekkel próbálja megmenteni a segélymunkásokat. A francia elnökválasztási verseny éllovasa, Nicolas Sarkozy kijelentette, hogy fontolóra veszi az Afganisztánban állomásozó francia erők kivonását, ha államfővé választják a május 6-i második fordulón. A France 2 televíziónak azt mondta: helyeselte Jacques Chirac távozó államfő múlt év végi döntését, amellyel kivonta a francia különleges szolgálatok kétszáz emberét Afganisztánból. A konzervatív elnökjelölt hozzátette, hogy maga is ilyen irányban kíván haladni, ha megválasztják elnöknek.
Az atlanti kapcsolatok elkötelezett híveként Sarkozy feltehetően sosem menne szembe ilyen határozottan a washingtoni politikával. Több mint ezer francia katona állomásozik Afganisztánban a NATO vezette, 37 ezer fős nemzetközi biztonsági erők (ISAF) kötelékében. A NATO katonai vezetői korábban sokszor hangoztatták, hogy a győzelem érdekében több katonára lenne szükségük Afganisztánban. Egy ezerfős kontingens kivonása igen nagy érvágás lenne az atlanti szövetségnek.
