Vihart kavart a Bronzkatona
Moszkva szerint okot, Tallinn szerint ürügyet szolgáltatott a Bronzkatona körüli vita az észt fővárosban a csütörtökről péntekre virradó éjszakai összecsapásokra. A zavargásokban egy ember meghalt, félszáz - köztük tizenhárom rendőr - megsebesült.
A moszkvai észt nagykövetség tegnap a Kremlhez közeli ifjúsági szervezet kisebb blokádja alá került. Az Ifjúgárda tagjai először a tallinni szobor élőképével álltak az épület elé, később észt zászlót égettek, majd égő tárgyakat dobtak a követség felé. A rendőrség nem akadályozta meg a tüntetést akkor sem, amikor a tiltakozók az épületet autóval elhagyó nagykövetet akarták megállítani. Marina Kaljurand végül eliszkolt a tömeg elől, amely a diplomatától az ország elhagyását követelte.
Az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov hisztéria nélküli, határozott választ ígért az észt hatóságok döntésére, amelynek nyomán tegnap reggelre az - egyébként észt katonáról észt szobrász által modellezett - 1947-es emlékművet ismeretlen helyre szállították. A közelében nyugvó 12-15 katona - és egy nővér - földi maradványainak felkutatása azonban leállt.
- Kevés közük van azoknak a szoborhoz, akik péntek hajnalban autókat borítottak fel, kirakatokat törtek be és boltokat raboltak ki - mondta lapunknak az észtországi Vesztyi orosz nyelvű lap főszerkesztője. Alexandr Csapligin szerint azonban a feszültségkeltés egyértelműen Andrus Ansipot terheli. A márciusi választásokat megnyert kormányfő Reformpártja a csontokat a város katonai temetőjében kívánja elhelyezni, a szoborral együtt.
Az újságíró szerint Ansip ezzel egyesítette a különböző világnézetű, nem etnikai alapon szavazó észtországi oroszokat. (Az országban százezer hivatalosan hontalan és ugyanennyi orosz állampolgársággal rendelkező orosz él, további 150 ezer észt állampolgárságú orosz mellett.)
- Ez a mi történelmünk, megengedhetetlen, hogy a felszabadítókat meggyalázzák - mondta egy fiatal tüntető a moszkvai észt nagykövetség előtt. Ivan Penyjan-Blanko - aki apja révén félig kubai - úgy véli, az emlékműről nem dönthet az észt kormány Oroszország megkérdezése nélkül. Társaival együtt aztán hozzáteszi, hogy különösen az emlékmű elbontását és nem az elesettek csontjainak áthelyezését kifogásolja.
Észtországot erősen megosztja a szobor ügye: az 1,3 milliós ország közel fele ellenzi, harmada támogatja Ansip tervét a szobrot illetően, amely az elmúlt tizenhat évben többször került politikai viták középpontjába. A díszőrséget és az örökmécsest a függetlenség kikiáltása után felszámolták, az emléktáblát néhányszor lelopták, a szobrot pedig többször leöntötték festékkel. A lakosság harminc százalékát kitevő oroszok egyértelműen elutasították az áthelyezést.
Mindezzel együtt úgy tűnt, valódi összecsapás nélkül oldódik meg az ügy, miután egy hónapja az észt-orosz futballválogatott Eb-selejtezője nyugodt hangulatban zajlott le. Nem okozott feszültséget az sem, hogy az orosz szurkolók - észtországiak és oroszországiak egyaránt - tiszteletüket tették a szobornál, amelynek áthelyezését egy részük nem is ellenezte.
