Menyasszonytáncból 300 adózatlan millió
A gyors és "fájdalommentes" meggazdagodás egy régi-új módszerére hívta fel az APEH figyelmét az egyik számon kért hazai vagyonos. Miután egy cégnek 70 milliós kölcsönt nyújtott az illető, és a bankszámláján további több százmilliós tisztázatlan eredetű összeget találtak a revizorok, magyarázatként azzal szolgált, hogy a pénzből 300 millió forintot az esküvőjén a menyaszszonytánc alkalmával zsebelt be. A lagzi tehát vélhetőleg jól sikerült, az APEH-nek viszont ez nem volt hiteles magyarázat. De Varga Lászlóné elnökhelyettes szerint olyan is előfordult, hogy egy 1989 óta Magyarországon élő külföldinek 18 éve nem volt semmilyen kimutatott jövedelme, a papírok alapján a felesége tartotta el. Arra hivatkozott: egy külföldön eladott ingatlan vételárának a hozamából él, ami részben igaz is volt, ám az ő bankszámláján is akadt 70 milliónyi adózatlan forint.
A hasonló esetek sora mára többezresre nyúlik, az APEH április 20-ig több mint 2700 vagyonosodási vizsgálatot zárt le első fokon (ez után mehet még az adózó másodfokra, majd bíróságra, ha nem ért egyet a határozattal). Az ellenőrzések majdnem 70 százalékánál találtak adózatlan jövedelmet, öszszesen 10,4 milliárd forint adó hiányzott. Ez az államnak azonban mintegy húszmilliárdos bevételt jelenthet az adó- és a mulasztási bírságokkal együtt. Adózónként 5,7 milliós volt az elmaradás, ami egyelőre kevesebb, mint a tavalyi átlag.
Vizsgálatot egyébként a kirívó vagyonok vagy más extrém helyzetek (ilyen például, ha valaki másfél évtizedig nem vall be jövedelmet) esetén indítanak. Az ingatlanok, ingó vagyontárgyak mellett figyelik a nagy összegű tagi kölcsönöket (főként, ha ezeket tartósan veszteséges cég kapja), de indulhat vizsgálat a rendőrség vagy közérdekű bejelentő felhívására is. Az ellenőrzések ugyanakkor hosszabbak, mint azt eredetileg gondolták: tavaly hét nappal kalkuláltak, most kilenc nap az átlag. Egy-egy eljárás azonban akár három hónapon túlra is elnyúlhat. A hatóság szerint sokan vannak a módszeres időhúzók, akik hosszabb betegségre, külföldi tartózkodásra hivatkozva nem jelennek meg, bizonylataikat, dokumentumaikat nem bocsátják idejében rendelkezésre. De az is bevett szokássá kezd válni, hogy az eljárás során időről időre újabb bizonyítékok kerülnek elő, s így szintén kitolható a büntetés fizetésének esedékessége. Ha az illető az összes jogorvoslati lehetőséggel él, még ha esély nincs is arra, hogy meggyőzze a hatóságot vagy a bíróságot az igazáról, jó néhány hónapja marad a pénz összeszedésére - mint egy adótanácsadó egy szakmai fórumon a közelmúltban kifejtette.
Az APEH szerint mindez nagyrészt a vagyonosok által felfogadott ügyvédek, tanácsadók találékonyságának köszönhető. Azt ígérik, ha nem látják jóhiszeműnek a jogi képviselő módszerét, panaszt tesznek a kamaránál. Az adózót pedig százezer forintos mulasztási bírsággal sújtják, ha többszöri felszólításra sem jelentkezik. Ilyen bírságot már szabtak ki, az ügyvédi kamarához viszont még nem érkezett megkeresés. Gábor László, a kamara főtitkára másképp látja a helyzetet: az együttműködési kötelezettség alapelv, viszont jogszabály nem rendelkezik semmiféle szankcióról, ha elmarad. Az időhúzás pedig szokásos technika peres ügyekben. Persze értelme akkor van, ha beszerezhetőek újabb, valóban létező bizonyítékok - igaz, erre az APEH is adna időt. Az ugyanakkor már bűncselekménynek számít, ha valaki utólag gyárt kölcsönadási, ajándékozási szerződéseket. Egyébként, ha az APEH konkrét névvel panaszt tesz jogi képviselőkre, a kamara helyi szervezete kivizsgálja az ügyet. Ha megalapozott a gyanú, akkor pedig fegyelmi eljárás következik, ami akár végződhet pénzbüntetéssel, bűncselekmény esetén akár kizárással is.
A kölcsönszerződések szóbeli vagy írásbeli változatának egyébként sokszor nem ad hitelt az APEH, mert egyszerűen nem életszerűek, s sokszor nem bizonyítható, hogy valóban volt pénzmozgás. Az állítólagos kölcsönadó viszont ugyancsak górcső alá kerül. Az időhúzóknál pedig a későbbi években nézhetik meg, hogy kifizette-e az illető, vagy neki a tb az orvosi kezelés költségét, illetve honnan volt pénz a több hónapos külföldi útra - figyelmeztet az elnökhelyettes.
Kiválasztási szempontok gyakorisága*
| Bevallás vagy annak elmulasztása | 7 |
| Tartósan veszteséges vállalkozás | 8 |
Ingatlan-adásvétel,
| építési érték bejelentése | 15 |
| Nagy értékű ingóság vásárlása | 5 |
Nagy összegű tagi kölcsön
| vagy tőkebetét egyéni vállalkozóknál | 18 |
| Közérdekű bejelentés | 4 |
| Más hatóságok jelzése | 5 |
| Egyéb ellenőrzés adatai | 5 |
| Több feltétel együtt | 30 |
| Egyéb | 3 |
*az elindult vizsgálatok százalékában
Hét százalékkal nőhet a dohányadó jövőre
A Magyar Dohányipari Szövetség azzal számol, hogy 2008-ban hét százalékkal emelkedik a dohányipari termékek jövedéki adója, így Magyarország eléri az EU által előírt ezerszálankénti 64 eurós tételes adóelemet - mondta Patai András, a szövetség ügyvezető elnöke egy tegnapi sajtóbeszélgetésen. Idén egyébként április elsejétől 2,8 százalékkal már emelték a dohány jövedéki adóját, majd szeptemberben újabb, hasonló mértékű lépés következik. Április elejétől egyébként így a tételes adóelem 7420 forint 1000 szál cigaretta után. Tavaly a dohánytermékek a költségvetési bevételek két százalékát hozták: 223 milliárdot jövedéki adóban és 67 milliárdot áfaként. (MTI)
