Az 1999-ben kötött (az 1990-es szerződésen alapuló) CFE az Urálig terjedő európai térségben a meglévő fegyverzetek mennyiségét a felére csökkentette volna. Az eredeti, 1990-es szerződés még a Varsói Szerződés-NATO katonai blokkszemléletét tükrözte, míg az 1999-es módosítás már a Szovjetunió széthullását figyelembe véve államokra (a nagy területű Oroszország esetében térségekre) bontotta le a csökkentési kötelezettségeket. Az 1990-es szerződés még blokkokra bontva határozta meg a térségben tartható harckocsik, páncélozott harci járművek, tüzérségi eszközök, harci repülőgépek, helikopterek számát. Az 1992-ben kötött - és egészében megtartott - kiegészítő megállapodás jelentősen csökkentette a csapatok létszámát.

Moszkva már 1999-ben elismerte, hogy harci járműveinek számát nem csökkentette a kívánt mértékben, de ezt a csecsenföldi háborúval indokolta. A Nyugat akkor türelmi időt adott Moszkvának, mondván, a CFE-t akkor ratifikálják, amikor az oroszok eleget tesznek a szerződésben előírtaknak. Azaz kivonják csapataikat Moldovából és Grúziából. Ez nem történt meg.

Ami az amerikai rakétaelhárító rakétákat illeti, azok washingtoni szakértők szerint technikailag nem alkalmasak az orosz nukleáris töltetű interkontinentális ballisztikus rakéták elfogására. A tíz ellenrakétát (amelynek nincs robbanótöltete) alacsonyabb röppályán, lassabban repülő, néhány közepes hatótávolságú rakéta elfogására tervezték. A háromelemű (szárazföldi indítású interkontinentális rakéták, tengeralattjárókról indított rakéták és stratégiai bombázórepülőkről indított nukleáris robotrepülőgépek, rakéták) oroszországi stratégiai rendszerben jelenleg négyezer nukleáris robbanófej van rendszeresítve. Ezek nagy részét a Lengyelországba tervezett amerikai rakétapajzs által elérhetetlen interkontinentális nehézrakéták juttatják célba.

Moszkva körül működik száz töltettel a világ egyetlen, stratégiai rakéták elleni atompajzsa, a Galos. Nyugati szakértők erre alapozva mondják: a Lengyelországba tervezett tíz amerikai ellenrakéta nem befolyásolja az évtizedek óta kialakult, meglévő (a nukleáris csapásmérő fegyverrendszereken alapuló) stratégiai egyensúlyt.

A Nyugat csak találgat, mit jelenthet a Putyin által jelzett orosz moratórium (a CFE-szerződésben foglaltak teljesítésének) felfüggesztése. De Hoop Scheffer NATO-főtitkár tegnap Oslóban felszólította Lavrov külügyminisztert, hogy válaszoljon. Hiába. A kérdés nyitott: vajon a putyini "moratórium" csak az eddigi passzivitás fenntartását, az orosz csapatok Moldovában és Grúziában való folytatólagos állomásoztatását jelenti-e? Vagy más intézkedések is várhatók? Például orosz pótfegyverkezés. Az Uráltól nyugatra lévő orosz- európai területekre Szibériából visszacsörömpölhet Nyugat-Európa hidegháborús rémálma, a sok ezer orosz páncélos.