Orosz intés a NATO-nak
Utolsó éves beszédét mondta el Vlagyimir Putyin tegnap a parlament két házának összevont ülésén Az orosz elnök minden eddiginél világosabban jelezte: a 2008. márciusi elnökválasztás után új államfője lesz Oroszországnak. - A következő beszédet már egy másik elnök fogja elmondani - közölte, igaz, ironikusan hozzátette: korai lenne még politikai végrendelettel előállnia.
Bárki kövesse is azonban az 55 éves elnököt (lehetséges "utódjelöltjének" Szergej Ivanov első miniszterelnök-helyettest és az azonos poszton lévő Dmitrij Medvegyevet tartják, akik egymás mellett ültek Putyin beszédét hallgatva), az államfő igyekezett megkötni utódja kezét. Nemcsak a több tízmilliárd dolláros beruházási programok meghirdetésével (ráadásul az év végén a parlament már három évre szóló költségvetés szavaz majd meg), hanem a külpolitikai irány meghatározásával is.
A nyolcszáz fős hallgatóság a 74 perces beszédet negyvenhatszor szakította meg tapssal. Legnagyobb tetszést a beszéd azon része váltotta ki, amelyben az elnök kijelentette: Oroszország moratóriumot hirdet a NATO és a Varsói Szerződés között 1990-ben kötött, az európai hagyományos fegyverzet korlátozásáról szóló szerződésre - mindaddig, amíg a NATO minden tagja nem ratifikálja azt. (Az 1999-ben újratárgyalt megállapodás kedvezőbb feltételeket biztosított ugyan Oroszországnak haderejének saját határon belüli mozgatására, de Washington sokallta, Moszkva pedig mostanra kevesli az akkori engedményeket. Különösen azóta, hogy Lengyel- és Csehország helyet biztosítana az amerikai rakétavédelmi rendszer elfogórakétáinak és radarjainak.)
A Nyugattal szemben növekvő bizalmatlanságot jelezte Putyin beszédének több eleme is: e szerint a külvilág a "demokratizálás jelszavára" hivatkozva próbálja pénzzel, saját érdekei szerint irányítani az orosz belpolitikát. Putyin ezzel az ellenzéki politikai erőkre és Kremllel kritikus nem kormányzati szervezetekre (NGO-kra) utalt. Ezzel együtt kijelentette, hogy nőtt az NGO-k száma és a nekik nyújtott állami támogatás, a választótörvény módosítása pedig - amely szigorította a pártalapítás feltételeit, és megkönnyítette a választási szerepléstől való eltiltásukat - az államfő szerint növelte az ellenzék képviseletének esélyeit.
A gazdasági sikereket ecsetelve az elnök a bérek további emelését, a szociális körülmények javítását, a nyugdíjkorhatár növelése nélkül a nyugdíjak növelését ígérte, az olaj- és földgázbevételekből 100 milliárd dollár közelébe duzzasztott stabilizációs alap részbeni felhasználásával, amely eddig csak a külföldi államadósságok mielőbbi törlesztésére szolgált.
Bár Putyin egyértelműen nyilatkozott saját elnöki mandátumáról, beszéde alapján az új államfőnek nem lesz módja letérni a "putyini útról".
Gazdasági szankciókkal fenyegette meg Észtországot Szergej Ivanov orosz miniszterelnök-helyettes a tallinni városközpontban lévő szovjet világháborús emlékmű és a hozzá tartozó sírkert áttelepítése miatt. - Észtország hasznot húz a Nyugatra küldött orosz kőolaj tranzitjából. Oroszország más szállítási lehetőségeket építhet ki, hogy elkerülje Észtország területét - mondta moszkvai nyilatkozatában.
Oroszország szerint az észt hatóságok a szobor és a sírkert áthelyezésével meggyalázzák a fasizmus ellen harcoló szovjet katonák emlékét. Moszkva és az észtországi orosz ajkúak tiltakozása ellenére megkezdték tegnap a belvároson kívüli katonai temetőbe való áthelyezés előkészületeit. A tetemek exhumálása csak a jövő héten kezdődik - közölte az észt védelmi minisztérium szóvivője. (MTI)
Orosz intés a NATO-nak
Putyin: moratórium a fegyverzetkorlátozásra
Hidegháborús emlékeket ébresztett Vlagyimir Putyin tegnapi, az ország helyzetét értékelő beszédével, Szergej Ivanov orosz miniszterelnök-helyettes pedig azzal, hogy gazdasági szankciókkal fenyegette meg Észtországot a tallinni városközpontban lévő szovjet világháborús emlékmű és a hozzá tartozó sírkert áttelepítésének szándéka miatt.
Az orosz elnök beszédének két markáns vonulata volt. Előbb azzal vádolta a külföldet, hogy pénzzel beavatkozik hazája belügyeibe, majd meghirdette az európai hagyományos fegyverzetekre vonatkozó szerződés (CFE) teljesítésének befagyasztását. Meglepő indítványát azzal magyarázta, hogy számos NATO-tagország még nem ratifikálta a CFE-szerződést, a valódi ok azonban nem ez, hanem az amerikai rakétavédelmi komponensek tervezett kelet-európai telepítése.
Putyin beszéde, illetve a rakétapajzs kapcsán kialakult nézeteltérés rányomta a bélyegét az Oslóban folyó NATO-külügyminiszteri értekezletre, valamint az annak margóján Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel folytatott megbeszélésekre is. Mind a NATO-főtitkár, mind az amerikai külügyminiszter arról győzködte Lavrovot, hogy a Lengyelországba telepítendő tíz elfogórakétáról és a hozzájuk tartozó csehországi radarokról abszurditás lenne azt feltételezni, hogy azok megbontják a stratégiai erőegyensúlyt. A német külügyminiszter viszont óva intett attól, hogy kibeszéletlen ügyek miatt a bizalmatlanság spirálja alakuljon ki a NATO és Moszkva között.
Az orosz elnök beszámolt bizonyos gazdasági sikerekről, amelyeket 2000 óta könyvelhetett el az ország: ez idő alatt több mint kétszeresére nőtt a lakosság reáljövedelme, bár, mint mondta, még ma is megengedhetetlen mély szakadék tátong az állampolgárok egyes rétegeinek jövedelmei között. Putyin beszédének külön hangsúlyt adott, hogy ez volt a nemzethez intézett utolsó éves üzenete mandátumának jövőre esedékes lejárta előtt.
