– Fel kell hívni a figyelmet az egyenlőség jogára és a halmozott megkülönböztetés problémájára, a hátrányosan érintett csoportokkal való párbeszéd kialakítására, a sokszínűség elismerésére, valamint az összetartó társadalom hirdetésére. E programokra és intézkedésekre az állam mintegy 130 millió forintot szán – közölte Rauh Edit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára, aki beszámolt az idei európai esélyegyenlőségi év magyarországi eseményeikről, a kormány intézkedéseiről és a témát népszerűsítő programokról. Mint mondta: számos civil szervezettel és gazdasági társasággal működnek együtt, hiszen eredményt csak velük összefogva lehet elérni. Rauh Edit elmondta, hogy regionális és helyi  antidiszkriminációs és esélyegyenlőségi, figyelemfelkeltő programokat szerveznek a  szakszervezetek, az önkormányzatok és a civilek bevonásával.

A leggyakoribb diszkriminációs indokok a nemi, a származási, a szexuális hovatartozásra és a vallási irányultságra vonatkozó kifogások, valamint  a fogyatékosság. Az intézkedések célja a munkahelyi egyenlőség és diverzitás népszerűsítése, a munkaadók motiválása az esélyegyenlőségi tervek elkészítésében, a romák és a fogyatékkal élők helyzetének javítása, a pályakezdők és az idősek segítése, valamint a nők és férfiak közti társadalmi egyenlőség elősegítése.

– Az infokummunikációs társadalom egyik legnagyobb kihívása a munka és a magánélet közti harmónia megtalálása – állítja a vendéglátó Magyar Telekom emberi erőforrás vezérigazgatóhelyettese. Somorjai Éva ismertetése szerint a vállalat ebben úgy segít dolgozóinak, hogy programsorozatot indított Család és munkahely címen, segítik a szülés utáni visszatérést, lehetőséget adnak a gyes és gyed alatti munkára és a fogyatékkal élőknek olyan tevékenységeket keresnek, amelyet sikerrel tudnak végezni. Esélyegyenlőségi filmklubot rendeznek és a Vakrepülés színtársulat interaktív előadását is megtekintették a dolgozók. A Digitális híd program keretében hátrányos helyzetű kistelepüléseket segítenek kommunikációs eszközökkel.

Medvey Leila, a Budapest Bank HR-menedzsere a világvállalat sokszínűségét és befogadadó attitűdjét mutatta be. Az elfogadás mellett a befogadást tekintik alapelvüknek. Sokat tesznek a tehetségek felkarolásáért, a munkatársakat a kreatív gondolkodásra ösztönzik, sokszínű csapatok létrehozására törekszenek és küzdenek a nők egyenjogúságáért.

Hazánkban a foglalkozási diszkrimináció leginkább a romákat és a munkanélkülieket, érinti – derül ki Tardos Katalin, a Nemzetközi Üzleti Főiskola (IBS) tanszékvezetője kutatásaiból. A romák esetében a származás miatti diszkrimináció a leggyakoribb ok, a többséget illetően pedig az egészségügyi állapot és az életkor. Leggyakrabban az alkalmazottak felvételekor és elbocsátásakor találkozni az egyenlő bánásmód megsértésével. A sokszínűség pozitív hatással van a nagyvállalatok sikereire, mert ennek jegyében nagyobb eséllyel tudnak tehetséges, kreatív csapatokat összehozni. Tardos Katalin kiemelte: a vállalatoknak befogadóbbá kell válniuk, a sokszínűséget nem csak hirdetniük kell, hanem ennek jegyében cselekedni is.