A chisinaui magyar nagykövetségen tegnap ünnepélyesen átadták az EU első vízumátvevő központját: a számítógépes rendszert elindító enter gombot együtt nyomta meg Vladimir Voronin moldovai elnök, Franco Frattini, a brüsszeli Bizottság alelnöke, Göncz Kinga magyar és Ursula Plassnik osztrák külügyminiszter. A magyar vezetésű, az EU-ban úttörőnek számító projekthez csatlakozott Ausztria, Szlovénia, Lettország, Dánia. Hamarosan bekapcsolódik Észtország, svéd és luxemburgi részről is komoly érdeklődés mutatkozik.

A vízumátvevő központ (angol rövidítéssel CAC) komoly magyar diplomáciai siker, s egyben újabb pozíciószerzés a Románia és Ukrajna között elterülő 4,5 millió lakosú országban. Bukarest - késve ébredve – ugyan igyekezett magának megszerezni a projektet, de Brüsszel és Chisinau egyaránt a „kivitelezésre” elsőként jelentkező magyarokhoz ragaszkodott. – A románok csak úgy nyithatnak vízumközpontot, ha az teljes mértékben illeszkedik a magyar vezetésű CAC-ba – hangsúlyozta tegnap Frattini, arra biztatva a többi EU-tagállamot, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez.

- A vízumközponttal az EU moldovai jelenlétét erősítjük a mindennapokban – mondta a megnyitón Göncz Kinga. A magyar jelenlét eddig is jelentős volt itt: Bánfi Ferenc rendőr dandártábornok irányítja az EU - tizenhárom magyar határőr-, és vámtisztet is soraiban tudó -­ határellenőrző misszióját, Mizsei Kálmán lett az unió moldovai főképviselője.

Az uniós integrációra törekvő Moldovában a 27 EU-tagállam közül mindössze hétnek van külképviselete, ezek közül is csak a németek és a franciák adnak ki vízumokat. A CAC könnyebbséget jelent sok helyi polgárnak, nekik osztrák vagy dán vízumokért eddig több száz kilométerre, Bukarestbe vagy Kijevbe kellett utazniuk. A helyzetet bonyolítja, hogy Románia 2007. januári EU-csatlakozásával a moldovaiak csak vízummal mehetnek a szomszédos országba. A CAC azok számára is nyitva áll, akik a vitatott státuszú, orosz békefenntartók által védett, szakadár Dnyeszteren-túli területen élnek.

A központ – amely Magyarország jövő januártól esedékes schengeni tagságával már vízumokat is kiad – felkészülés 2009-re is: ekkortól a schengeni vízumot kérelmezőktől biometrikus adatokat, így ujjnyomatot is vesznek majd. Mindez komoly beruházást igényel, a partnerországok azonban a CAC révén jelentős pénzeket takaríthatnak meg.

A tervek szerint évente 12-15 ezer vízumot kezelő CAC kialakítására a külügyi tárca közel hatmillió forintot költött. A fenntartáshoz az osztrákok és a szlovénok a most 35 eurós vízumdíj felével járulnak hozzá, a lettek három helyi alkalmazottat fizetnek. A partnerországok bukaresti vagy kijevi konzuljai kéthetente-havonta jönnek Chisinauba, hogy lefolytassák a vízumkiadáshoz szükséges interjúkat.