- A legnagyobb érdeme, hogy kivonta a csapatokat Kelet-Európából, és megszűnt a Szovjetunió – mondta virággal a kezében egy fiatal házaspár, az ötvenperces sor végére beállva a Moszkva-folyó partján álló székesegyház mellett. Szabadnapjuk van, természetes volt, hogy kijönnek, mondja Alekszej, aki feleségével együtt mentősként dolgozik. Szerintük az 1991-1999 között elnökként regnáló Jelcin politikáját Vlagyimir Putyin következetesen folytatja. Ők maguk azonban kevésbé következetesek: Jelcinben – akit nagyra értékelnek, amiért lemondott a posztjáról és nem vált „második Brezsnyevvé” – épp azt becsülik, amit Mihail Gorbacsov szemére vetnek: a Szovjetunió megszűnését.

- Szabadságot adott nekünk, amivel volt, aki élt, volt aki nem – mondta a templomból kijövet egy idős férfi, aki szerint Jelcin jelentőségét halála után többen fogják felismerni. (Felmérések szerint az orosz lakosság 60 százaléka negatívan ítéli meg a Jelcin-érát.)

Volt, aki „az ember és nem a politikus” előtt rótta le tiszteletét: a dél-oroszországi Rosztovból érkező két asszony nem érzi úgy, hogy régiójuk vagy saját életük jobbá lett volna Jelcin révén.

Méltatói legfontosabbnak egyértelműen a szabadság és a demokrácia biztosítását tartják, abban megoszlanak a vélemények, hogy Putyin ebben követi-e vagy sem. A demokratikus ellenzék és a civil szervezetek képviselői szerint nem. Ezzel együtt köreikben is visszatetszést váltott ki, hogy az Orosz Kommunista Párt parlamenti frakciója nem fogadta állva az egyperces némaságot a parlamentben a nemzeti gyásznapon. Gennagyij Zjuganov pártelnök a halálhírt azzal fogadta, hogy „jót nem tud mondani Jelcin politikájáról, rosszat nem akar.” A kommunista képviselők a temetéstől is távol maradtak, amelyen idősebb George Bush és Bill Clinton korábbi amerikai elnökök és tucatnyi ország vezető és leköszönt politikusa – Magyarországról Medgyessy Péter exkormányfő – vett részt.

A szertartás III. Sándor cár 1894-es halála után az első volt, amelyen egykori állami vezetőt pravoszláv egyházi szertartás szerint temettek el. (Ezzel együtt furcsán hatott, hogy a szertartást vezető Juvenalij metropolita „Kegyelmes uramnak” szólította a jelen lévő Putyint és az is, hogy az egyházi személyiség beszéde elején csak az elnöknek illetve az országnak fejezte ki részvétét, Jelcin családjának nem.)

Bár természetes volt, hogy Jelcin a moszkvai székesegyházból indul utolsó útjára, egyben szimbolikus is: a Krisztus Megváltó székesegyház 1937-es megsemmisítése után épp Jelcin idején épült fel ismét. A gyászmenet innen a Novogyevicsi temetőbe indult, amely számos ismert művésznek és politikusnak a nyughelye és amelyet a város pártbizottságának vezetőjeként 1987-ben szintén Jelcin tett szabadon látogathatóvá a város polgárai számára. A temetést több televízió és rádióadó közvetítette, amelyek kommentátorai megjegyezték: 1990-es években beindult csatornáik meg sem születtek volna Jelcin demokratikus elkötelezettsége nélkül.   

Katonák viszik Borisz Jelcin koporsóját a Megváltó Krisztus-székesegyház elõtt