Graz támogatja, Bécs tiltja a graffitit

Hát itt is?! - kiáltott fel fájdalmasan a minap Budapestről érkezett vendégem, amikor a frissen tatarozott, gyönyörű szecessziós ház oldalán meglátta a falfirkát. Bár a környezetükre oly kényes bécsiekről valahogy nem feltételezi az ember, hogy ők is képesek elcsúfítani a várost, tény: a rendőrség itt is reménytelen harcot folytat a törvény betűje szerint rongálóknak minősített mázolók ellen.

Ezt a besorolást sokan vitatják, s ha Bécsben nem is, de Grázban például hivatalos támogatást kapnak azok, akik művészi önmegvalósításra hivatkozva fújnának be minden szabad felületet spray-vel.

A legnagyobb károsult a vasúttársaság és a tömegközlekedési vállalat. Az ÖBB tavaly 950 ezer eurót költött az összemázolt kocsik tisztítására, az esetek száma most először ezer fölé emelkedett. A másik újdonság: immár importált graffitizők is dolgoznak. Hogy mi vonzza ide a keleti szomszédságból őket, azon a hatóság is töri a fejét: utóvégre itt is büntetés jár, ha rajtakapják őket.

Graz másként gondolkodik erről. Ott kifejezetten kérik a spray-festészet művelőit, hogy működjenek közre a villamosok "megszépítésében". Igaz, a tavaly júniusban megrendezett graffitiverseny folytatása elmarad, de már közlekednek a városban azok a szerelvények, amelyeket felkérésre spray-eztek be az ehhez kedvet és tehetséget érzők. A város további kocsikat bocsát rendelkezésre. A graffitiművészek egyébként értékelik ezt a nagyvonalúságot: például azzal a kéréssel fordultak a hatósághoz, engedélyezze, hogy a hírhedt karlau-i börtön csupasz falait is bespricceljék. Döntés még nincs, de az engedély kérése önmagában is figyelemre méltó: máskor ilyesmi nem fordul elő, az éjszaka leple alatt csak úgy neki szoktak esni.

Bécsben e nagyvonalúság hallatán legyintenek: itt nem vált be az engedélyezett graffiti. Egy rövid időre működött, valóban lekötötte a szenvedélyes mázolókat az a felület, amelyet rendelkezésükre bocsátottak, de hamar megunták: a tilalom lényegesen vonzóbbnak bizonyult, az izgalomról nem tudtak lemondani, visszatértek hát az éjszakai titkos működéshez. A spray-zők többsége nagyon fiatal, 14 és 19 év közötti, akik még 25 év körül is hódolnak e szenvedélynek, azok többsége tényleg művésznek hiszi magát.

A rendőrségnek mindez azért is gondot okoz, mert a megfigyelés sok energiát és erőt köt le. Másrészt fejtörést is okoz: mi a teendő azokkal, akik emberi jogokat sértő, durva feliratokat mázolnak át? Az ő tettük is a vandalizmus kategóriájába tartozik? Avagy őket másként kellene megítélni? A megfigyelés módszerei időközben finomodtak: az a tapasztalat, hogy a régi falfirkák különösen vonzzák, újakra serkentik a mázolókat, így könnyebb behatárolni a legveszélyeztetettebb körzeteket, ahová videokamerákat helyeztek ki.

Végül akadnak olyanok is, akik kimondottan művészetnek tekintik a graffitit; a harmadik kerületi kis kamaraszínház vezetői például megbízást adtak egy Jaye nevű, 23 éves graffitisnek a színház falának díszítésére. Jaye a nézők portréival népesítette be a csupasz falakat.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.