Hosszú az út a börzétől az íróasztalig
Százával tolongtak a gazdasági, pénzügyi végzettségű fiatalok a Budapesti Corvinus Egyetem múlt heti állásbörzéjén, ahol a legtöbb nagy cég képviseltette magát. Ezen a hatalmas piacon munkát lehet válogatni úgy, hogy közben észre sem veszszük: mi vagyunk a portéka. Minden cég szeretne minél több fiatalt rávenni, hogy szálljon be a versenybe szabad posztjaiért, ezért a standokhoz a repi ajándékok (tollak, kávé, tea, csoki, fagyi, mosópor) mellett színes plakátok, termékbemutatók, szórólapok és nyereményjátékok vonzzák a pályázókat. Ha pedig felcsillan pár érdeklődő szempár vagy egy kéz nyúlik egy ajándék tollért, az előadók mindent bevetnek, hogy rávegyék a potenciális jelöltet önéletrajza elküldésére. Ha a jelentkező rögtön le tudja adni, még ott helyben "szortírozzák", ha nincs nála éppen: interneten is elküldheti. Miután a jelentkező megnyomja az entert a számítógépen, és szakmai térképe átsuhan az éteren, a cégnél alaposan áttanulmányozzák és rangsorolják a beérkezett dokumentumokat. Ha a pályázó nem kelt elég jó benyomást, vagy előmenetele nem emelkedik ki a többi közül, nem is foglalkoznak vele többet.
A cégek képviselőit arról kérdeztük, milyen technikákat vetnek be a tökéletes munkaerő becserkészéséért. - Személyes elbeszélgetésre hívjuk azokat, akik meggyőztek minket önéletrajzukkal, és egy felmérő teszten is megfeleltek - mondja a hölgy, aki a Magyar Nemzeti Bankba keres gyakornokokat az expón. - Leginkább a szakmai tudás és a személyes elbeszélgetés alapján döntünk.
Interjúkat mindenhol tartanak. Legtöbb helyen nem szakmai kérdéseket tesznek fel, hanem az elszántságot, a talpraesettséget és a kommunikációs készséget tesztelik. Az is kiderült, hogy a nyelvvizsgapapír nem elég: a felvételiken folyékonyan beszélni is kell valamilyen idegen nyelven. Egyik-másik cég ezt váratlan telefonos beszélgetéssel teszteli. Ez kissé hasonló, bár nem annyira durva, mint a stresszinterjú, ahol a felvételiztető nyers, kellemetlen kérdésekkel igyekszik zavarba hozni a jelentkezőt.
Ezekre a beszélgetésekre készülni lehet ugyan, de felkészülni nehéz: a strukturált interjúra be lehet tanulni a megfelelő válaszokat, csak az a kérdés, érdemes-e. A következő beszélgetéseken úgyis kiderül az alkalmasság. - Amikor felvételiztem a céghez, ahol most dolgozom - meséli a L'Oreal standjánál álldogáló alkalmazott -, négy negyedórás interjún kellett megfelelnem. Főleg arra voltak kíváncsiak, milyen ember vagyok, amit tudok, az kiderült az önéletrajzomból - teszi hozzá.
A multik szeretnek csoportos feladatokat adni a pályázóknak. Ilyenkor többen figyelik és értékelik a jelentkezőket. - Nem áruljuk el, mi lesz a feladat, még körülbelül sem - mondja a sportszereket forgalmazó Decathlon cég munkatársa. - Titok, különben nem sokat ér. Egy szimulált helyzet megteremtése és megoldása akár egy napot is igénybe vehet, és a cégeknek elég költséges, viszont pontos képet kapnak arról, hogyan működnek együtt a jelöltek és milyen a karakterük: átveszik az irányítást vagy végrehajtanak, kreatívak vagy hagyományosan gondolkodnak.
Az efféle próbatételeken a felvételizők rengeteg tapasztalattal gazdagodnak, és akinek nincs akkora szerencséje, hogy rögtön felvegyék, olyan gyakorlott lesz, hogy később már nem lehet könnyen zavarba hozni.
