Jelenleg két javaslat van az asztalon. A szenátusi a feltételek között a jelenlegi 3-ról 10 százalékra emelné a vízumkérelmek elutasításának küszöbét, ám Magyarországnak ez több más pályázóval együtt nem jó, mert bár közelítünk a határhoz, még nem értük azt el. A 10 százalékos kitételt nem tartalmazó képviselőházi verzió már megfelelne, ezért az érintettek mindent megtesznek, hogy a törvényhozás két háza közötti egyeztetésben az utóbbit fogadják el. Ezt támogatja a Fehér Ház is, ám az elnök tekintélye és befolyása csökkenőben van. A szövegeket egyeztető konferencia fogja összehangolni, amelyben a két ház külügyi és nemzetbiztonsági bizottságai jutnak majd vezető szerephez. Magyar szempontból nem hátrány, hogy a Képviselőház külügyi bizottságát Tom Lantos vezeti, akinek komoly befolyása van a Demokrata Párt vezetésére.

Az amerikaiak szeretnék a program kiterjesztését összekötni annak megszigorításával, ami nem feltétlenül tetszik a már eddig is kedvezményezett országoknak. Az Európai Unió és washingtoni nagykövete, John Bruton volt ír miniszterelnök mindenesetre aktívan támogatja az új tagállamok kérését. Simonyi András magyar nagykövet szerint perdöntő, hogy Bush elnök szeretné még saját mandátuma alatt kiterjeszteni a vízummentességet, sőt, mint hozzátette, ő annak örülne legjobban, ha ez még ezen a nyáron megtörténne. Óvott azonban a túl korai eufóriától, amelynek csalódás lehet a vége.

A négy visegrádi és a három balti ország az utolsó pillanatban megtalálta a közös hangot, és a „szövetség a biztonságért és a kereskedelemért” jelmondat jegyében, együtt lép fel. Közülük hatan közösen kértek fel egy ismert washingtoni lobbicéget, a republikánus és demokrata körökben is köztiszteletnek örvendő Dutko Worldwide-ot, hogy segítsen meggyőzni a kérdést eldöntő honatyákat. A kelet-európai emigránsok szervezetei is segítenek, a Magyar Amerikai Koalíció például levélmintát küldött tagjainak, hogy azok saját lakhelyükön kérjék képviselőjüket a vízummentesség támogatására. Mint Maximilan Teleki, a Koalíció elnöke elmondta, az amerikai idegenforgalmi lobbival és a kereskedelemben érdekelt cégekkel, köztük a Lockheed Martinnal és a Citigrouppal együtt lépnek fel. A helyzet azonban nem egyszerű, mert a javaslat egy átfogó biztonsági csomag része. A bonyodalmakat jelzi, hogy Bush elnök vétót helyezett kilátásba, ha a szövegben benne marad a szövetségi közlekedési tárca alkalmazottainak szakszervezet-alapítási joga – és ez csak egy a rengeteg „akna” közül. Nem véletlen, hogy Dávid Ibolya a részletek hallatán meglepetésének adott hangot, amiért az amerikai törvényhozási procedúra még komplikáltabb, mint a hazai.

(forrás: washingtoni tudósítónk)