Elhunyt Borisz Jelcin

Meghalt Borisz Jelcin, az első orosz elnök - jelentette be a Kreml sajtószolgálata hétfőn. Az Orosz Föderáció első elnöke hétfőn hunyt el, 76 éves korában. "Tragikus sors" - nyilatkozta délután Gorbacsov.

A Kreml szóvivője nem mondta el a halál okát, a Reuters orvosi körökből úgy értesült, hogy szívelégtelenség vezetett halálához. Jelcin elnöksége alatt több infarktuson esett át, és alkoholbetegségéről is sokat beszéltek. A Kreml bejelentette: állami temetést rendeznek Jelcin tiszteletére.

"Részvétemet fejezem ki az elhunyt családjának. (Jelcin) Nagy szolgálatokat tett az országnak, de nagy hibákat is elkövetett" - mondta a Szovjetunió utolsó vezetője, és Jelzin nagy ellenfele, Gorbacsov az orosz hírügynökségnek. Ő volt az első, akinek reakcióit a Reuters közzétette.

Vlagyimir Putyin orosz elnök nemzeti gyásznapot hirdetett április 25-ére, Jelcin temetése napjára.

Jelcin a Szovjetunió kommunista pártjában csinált karriert, majd 1991-ben lett az Orosz Föderáció első elnöke. Vezetése alatt vérontás nélkül bomlott fel a Szovjetunió, de emberek tízmilliói váltak nincstelenné, miközben a korrupció aláásta az új demokráciába vetett bizalmat - összegzi bő nyolc éves elnökségét a Reuters.

Jelcin nevéhez fűződik a demokráciába és a piacgazdaságba való átmenet, sokan mégis úgy emlékeznek rá, mint akinek az elnöksége alatt az ország meredeken hanyatlott.

A világot 1999 szilveszterén rendesen meglepte: miközben mindenki a 2000-es évre várt, Jelcin bejelentette, hogy távozik az elnöki posztról, és a hatalmat a maga által korábban miniszterelnöknek kinevezett Vlagyimir Putyinra hagyja. Ezzel az orosz történelem első olyan vezetője lett, aki önszántából távozott a hatalom csúcsáról. Jelcin az elmúlt években visszavonultan élt Moszkva környékén.

Ellenmondásos személyiség volt, a kommunista időkben tett szert népszerűségre a korrupció elleni harcra vonatkozó ígéreteivel, de nem volt képes, vagy nem akarta megakadályozni az állami vállalatok magánkézbe adása közben elkövetett fosztogatást. Rendületlenül védelmezte a sajtószabadságot, de a média manipulálásának nagymestere volt.

Jelcin legnagyobb pillanatai a kitörések voltak. Az 1991 augusztusi államcsínykísérlet idején egy harckocsin állt, és ő irányította ugyanazon év december 25-én a Szovjetunió békés felbomlását. Szívproblémákkal küzdve és attól tartva, hogy alulmarad az elnökválasztáson kommunista riválisával szemben, minden erejét kampánya utolsó hetére összpontosította. Az enervált, lábadozó betegből élénk, táncoló jelölt lett.

Állhatatlan reformer volt, de keveset törődött a mindennapi kormányzás evilági feladataival, és gyakran okolta beosztottjait Oroszország tengernyi gondja miatt. Vezetői képességét gyakran megkérdőjelezték az alkohol iránti vonzalma és gyakori egészségügyi problémái miatt. Szabadpiaci reformokat vezetett be, létrehozta a magánszektort, lehetővé tette a külföldi beruházásokat. Külpolitikájában biztosította az egykori szovjet tömb államainak a függetlenséget, ellenőrizte a haderő- és fegyverzetcsökkentést és meleg kapcsolatokat ápolt a nyugati vezetőkkel.

Habozva lépett fel ugyanakkor a bűnözés és a korrupció ellen, beértve saját elnöki hivatalát. Kormányának gazdasági reformjai következtében több millió orosz szegényedett el. Elnökségének végére az egy főre jutó jövedelem mintegy 75 százalékkal esett vissza, Oroszország népessége pedig 2 millió fővel csökkent.

Jelcin a Kremlbeli intrikák nagymestere volt, és jobban kedvelte a politikai sakkjátszmát a gazdasági és szociális problémák részletes megoldása helyett.

Demokratikus hitelét akkor rombolta le, amikor erővel próbált megoldani politikai vitákat; lépését azzal indokolta, hogy az ország egyben tartása miatt volt rá szükség. 1993 októberében harckocsikat küldött a parlamentet megszálló keményvonalasok ellen, akik előzőleg utcai harcokat robbantottak ki Moszkva utcáin.

1994 december végén Jelcin háborút indított a csecsen szakadárok ellen. Több tízezren haltak meg a csecsenföldi konfliktus idején, amely 1996-ban megalázó vereséggel és az orosz csapatok kivonásával ért végét. A háború semmit sem oldott meg, és az orosz csapatok 1999 őszén ismét harcolni kezdtek a szakadár kaukázusi köztársaságban.

Hitelének lejáratását az 1988 nyarán bekövetkezett pénzügyi válság tetőzte be 1999 decemberi meglepetésszerű lemondása előtt.

Végül pedig, amikor lemondott hatalmáról, bocsánatot kért honfitársaitól az elkövetett hibákért.
(Forrás: MTI, Reuters, CNN, Spiegel Online)

Jelcin átadja a hatalmat Putyinnak 1999. dec. 31-én
Jelcin átadja a hatalmat Putyinnak 1999. dec. 31-én
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.