Radikális átalakítás után, néhány éven belül új szemléletű, utasközpontú, modern, a veszteségeit felszámoló igazi közösségi szolgáltatóként működhet a BKV - jelentette ki Demszky Gábor főpolgármester hétfőn.    

A decemberben kinevezett új vezérigazgató stabilizációs tervét a múlt héten jóváhagyta a társaság igazgatósága, e héten pedig politikai legitimációt is kaphat az átalakításhoz a fővárosi  önkormányzat szakbizottságaitól - mondta a főpolgármester a cég átalakítási elképzeléseiről tartott tájékoztatón, a közlekedési  vállalat székházában.

Antal Attila, a BKV vezérigazgatója közölte, hogy a már folyamatban lévő félszáz átalakítási projekt tapasztalatai alapján csak az első fél év végére derülhet ki, milyen mértékű létszámleépítés lesz a cégnél. Az üzleti terv 500 fős leépítést  tartalmaz, de ezt még nem a reorganizáció részeként, hanem egyfajta előnyugdíjazás keretében hajtanák végre.

A főpolgármester tájékoztatása szerint a reorganizációs terv lényeges eleme, hogy a bevételek növelésével és a költségek csökkentésével 2008 végére eltűnjön a cég üzemi vesztesége. Egy évvel későbbre várják az új rendszer stabilizálódását, amelynek  során várhatóan javul a szolgáltatás színvonala és biztonsága, miközben a menetrendben rögzített teljesítmény nem csökkenhet. Az átalakítás utolsó fázisában, 2011-re új fejlődési pályára állhat a BKV, amely addigra várhatóan arányos tarifarendszerrel működik majd  az agglomerációban is.

Antal Attila utalva arra, hogy a BKV költségeinek 60 százaléka különböző jellegű támogatásból származik, fontosnak tartotta a költséghatékonyságot, a működés optimalizálását. Megjegyezte, hogy a hatékonyabb szervezeti működést célzó félszáz átalakítási projektben  külső szakértők mellett az érdekképviseletek is részt vesznek. A változtatásra szoruló példák közt említette, hogy eddig 12 igazgatóság volt a cégnél, mindegyik önálló forgalmi, gazdasági, személyügyi háttérrel. A cél az, hogy megszüntessék a  párhuzamosságokat - tette hozzá. 

Bevétel-növekedést vár a vezérigazgató az új  pótdíj-szabályozástól is, amelyről e héten dönt a fővárosi  önkormányzat. Ennek szükségességét azzal indokolta, hogy jelenleg  100 tetten ért bliccelőből 70 fizetés nélkül eltűnik. A működést javító intézkedések közt említette az optimalizáltabb forgalomszervezést, a beszerzések központosítását, a karbantartási részlegek összevonását. Változtatásra szoruló érdekességként említette azt is, hogy jelenleg 800 különböző nyomtatót is használnak a cégnél.

Kérdésekre Hagyó Miklós (MSZP) főpolgármester-helyettes közölte, hogy a vezérigazgató bére nem növekszik, csak strukturálisan alakul át annak a javaslatnak az elfogadása esetén, mely szerint az alapbére a piaci viszonyokhoz igazodva 1,5 millió forint lenne. A korábbi vezérigazgató kisebb alapbért, valamint különböző címen nagyobb prémiumokat kapott.

Kérdésekre Demszky Gábor leszögezte, hogy a 4-es metró finanszírozása törvényileg rendezett. Azt 79-21 százalékos arányban az állam és a főváros fizeti. Rögzíti a törvény azt is, hogy a felszíni beruházásokat és a költségtúllépést a fővárosnak kell fizetnie. Az alapberuházáshoz megvan tehát a forrás akkor is, ha az  EU nem adna hozzá támogatást. (Kérdés, hogy metrótörvényben rögzített összeghez képest jelenleg 120 milliárdos költségtúllépést miből fizeti a főváros.) Az azonban, hogy az EU nem támogatná a 4-es metró építését "az ebben a formában még soha nem merült fel" - jegyezte meg. Hozzátette, hogy az EU-támogatás, amelynek csak a mértéke nem ismert még egyelőre, kiváltja majd az állami és a fővárosi szerepvállalást.