Az ajánlat része az amerikai és az orosz rakétavédelmi rendszerek összekapcsolása és közös fejlesztése, valamint a tíz ellenrakéta lengyelországi támaszpontja és a Csehországban megépülő radar megnyitása az orosz ellenőrök előtt. A csomagról a New York Times amerikai polgári és katonai forrásokra hivatkozva azt írta, hogy "mélyebb és konkrétabb, mint eddig bármi", amivel a Bush-kormány előállt. Az amerikaiakat szemlátomást meglepetésként érte, hogy a közép-európai rakétavédelmi tervet nemcsak Moszkva, hanem Berlin és Párizs is bizalmatlanul fogadta.

A német kormány kifejezetten kérte Washingtont, hogy valódi gesztusokkal próbálja megnyerni a Kremlt az elképzelésnek, a franciák pedig azt mondták, Amerikának jobban kell kezelnie kapcsolatait az oroszokkal, ha meg akarja szerezni a tervhez Európa támogatását. Az új amerikai javaslatokat a ma Moszkvába érkező Robert Gates védelmi miniszter ismerteti az oroszokkal, májusban pedig a külügyeket irányító Condoleezza Rice folytatja a tárgyalásokat. George W. Bush nyáron Németországban, a G8 csúcsértekezletén találkozik Vlagyimir Putyinnal. Az amerikai szándékok komolyságára lehet következtetni abból is, hogy az elnök júniusban egy római kitérő mellett Lengyelországba és Csehországba is elutazik.

Prágával és Varsóval egy hónapon belül megkezdődnek a konkrét tárgyalások a létesítmények építéséről és üzemeltetésük feltételeiről. A New York Times megjegyzi, hogy a két ország sokkal inkább az oroszoktól való félelmében, az amerikai védőpajzs rájuk való kiterjesztése kedvéért egyezett bele a rakétavédelmi rendszer elemeinek telepítésébe, semmint azért, mert valóban tartanának egy iráni fenyegetéstől. Az oroszok jelezték, hogy szkeptikusan fogadják majd az amerikai javaslatokat. Szergej Ivanov miniszterelnök-helyettes, aki korábban védelmi miniszter is volt, a múlt héten egyelőre értelmetlennek nevezett minden rakétavédelmi együttműködést.

Az amerikaiak azt állítják, hogy a tíz ellenrakéta eleve nem elég egy orosz támadás elhárítására, azt is látják azonban, hogy az orosz félelmek elsősorban a műszaki képességek fejlesztésére vonatkoznak. A nyolcvanas években a mostanira nagyon hasonlító "ajánlattal" állt elő Ronald Reagan elnök is, amikor világszerte nagy felzúdulás fogadta "csillagháborús" tervét, a stratégiai védelmi kezdeményezést (SDI). Nem világos, hogy az új javaslatcsomag mennyiben szolgálja az európai szövetségesek csillapítását, illetve Washington valóban számít-e rá, hogy az oroszok csatlakoznak egy globális rakétavédelmi rendszerhez.

A New York Times magas szintű, a tárgyalásokban közvetlenül részt vevő forrásai mindenesetre céloztak rá, hogy az orosz ellenkezés részben belpolitikai okokra vezethető vissza, márpedig ezen egy valóban gáláns amerikai gesztus sem feltétlenül változtatna.