Wolfowitz miatt válságban a Világbank
Az elnök azt is elintézte, hogy a tunéziai származású, brit állampolgárságú Shaha Riza ideiglenesen az amerikai külügyminisztériumba kerüljön át, ahonnan Wolfowitz ötéves mandátumának letelte után garantáltan alelnöki szintű pozícióba került volna viszsza. A helyzet fonákságára jellemző, hogy a kommunikációs szakértő Riza már évi 193 590 dollárt keres, miközben Condoleezza Rice külügyminiszter fizetése csak 186 600 dollár. A Pentagon a héten közzétette saját belső ellenőrzésének jelentését, miszerint Wolfowitz 2004-ben védelmiminiszter-helyettesként beosztásával visszaélve juttatott egy, az iraki újjáépítéssel kapcsolatos megrendelést annak a cégnek, ahol akkor Riza dolgozott.
A Világbank 24 tagú igazgatótanácsa pénteken újabb vizsgálóbizottságot nevezett ki, amely napokon belül leteheti a testület elé a végleges jelentést. Wolfowitz nyilatkozatban üdvözölte a lépést, bennfentesek szerint azonban egyre kevesebb az esélye rá, hogy kitölthesse még hátralévő, háromesztendős mandátumát. A Fehér Ház ugyan támogatásáról biztosította, de a tizenháromezer fős apparátus a távozását sürgeti, mert elégedetlen a vezetési stílusával. Ezenkívül több befolyásos ország, például India és Kína is zokon vette, hogy Wolfowitz a korrupció elleni fellépést állította a Világbank tevékenységének középpontjába.
Az Egyesült Államoknak 16,4 százalékos szavazati aránya van a Világbank ügyeiben, a legfontosabb kérdésekhez 85 százalékos többség kell. Ugyanakkor Wolfowitz helyzete tarthatatlanná válna, ha az európai igazgatótanácsi tagok szembefordulnának vele. Az elnök jelenleg csupán néhány fekete-afrikai ország és Japán támogatására számíthat bizonyosan. Magyarországnak az ügyben nincs közvetlen szavazata, hazánkat kilenc más tagállammal együtt egy belga igazgatótanácsi tag képviseli.