A Microsoft világhírű szoftverfejlesztője a szombati földet érést követően elsőként az útját hivatalos dokumentátorként megörökítő Duna TV washingtoni tudósítójának, a helyszínre utazott Purger Tibornak nyilatkozott. Néhány perccel a leszállás után, még űrhajósruhában, egy speciális hintaszékben ülve elmondta, nem nagyon mozgathatja a fejét, mert egyensúlyszervei hozzászoktak a súlytalansághoz. Viszont nincs hányingere, és általában remek a közérzete. Az orosz tévének oroszul mondta, amit még a hatvanas években, az iskolában tanult, hogy "süt a nap, jó az idő", majd jóízűt harapott egy zöld almába, amivel Kazahsztán hagyományosan köszönti a visszatérő űrhajósokat.

Simonyi volt az ötödik "űrturista", egyben Farkas Bertalan után a második magyar, aki kijutott a világűrbe. A Nemzetközi Űrállomás fedélzetén fényképezett, internetes naplót (blogot) írt, magyar rádióamatőrökkel beszélgetett, egyszer még druszáját, Simonyi András washingtoni magyar nagykövetet is felhívta a mobiltelefonján. Ezenkívül átnézte az űrállomás fedélzeti számítógépét, és megpróbálta hatékonyabbá tenni annak működését. A visszaúton Mihail Tyurin orosz és Michael Lopez-Alegria amerikai űrhajós volt a társa. Utóbbi mellesleg amerikai rekordot döntött: 215 napig volt a világűrben, és összesen tíz űrsétát tett. A két "profi", bár egyikük sem szorult különleges orvosi ellátásra, a földet érést követően Simonyinál rosszabb bőrben volt, ami azzal magyarázható, hogy jóval tovább voltak a súlytalanság állapotában.

A dollármilliárdos Simonyi már gyermekkora óta a világűrbe vágyott, annak idején, még Magyarországon meg is nyert egy ilyen témájú vetélkedőt. Útját az Űrkalandok (Space Adventures) nevű virginiai cég szervezte, amelyet 1998-ban egy akkor 23 éves szoftverfejlesztő "kolléga", Eric Anderson alapított.

Fáradtan, de jókedvûen ért földet