Tűrhetetlen, hogy a tagállamok rendszeresen fittyet hánynak az EU "költségvetési bibliája", a stabilitási és növekedési paktum előírásaira - áll egy az Európai Parlament (EP) elé kerülő dokumentumban, amelyet szerdán fogadhat el a strasbourgi plénum.
A német konzervatív Kurt Joachim Lauk jelentése felszólítja a tagállamokat: ne vezessék félre az Európai Uniót manipulált vagy pontatlan államháztartási adatokkal, s egyben büntetést is sürget a renitenseknek.
A szöveg emlékeztet, hogy az EU a közös valutát támogató szabályok értelmében elvárja a tagállamoktól: költségvetési deficitjüket a GDP három százaléka alatt tartsák, viszont "ezt a szabályt rendszeresen semmibe veszik". A belső államadósság pedig az euróövezetben 2005-ben a GDP-átlag 70,6 százaléka volt (miközben a stabilitási paktumban meghatározott referenciaérték 60 százalék). Az EP gazdasági és pénzügyi szakbizottsága azt javasolja, hogy a tagállamok 2015-ig nyilvánítsák alkotmány- vagy jogellenesnek (!) a belső államadósság növekedését. A parlament továbbá aggódik amiatt, hogy a tagállamok között a deficit-, adósság- és gazdasági növekedésbeli különbségek egyre mélyülhetnek, ami alááshatja a közös valutát, visszavetheti a növekedést, és csökkentheti a munkavállalási esélyeket.
A jelentésben - amelynek elfogadása nem kétséges, de közvetlen jogkövetkezménnyel nem jár - a képviselők sürgetik a tagállamokat, hogy kerüljék a megalapozatlan költségvetési előrejelzéseket, valamint tartózkodjanak a manipulált számviteltől. Az EP elvárja az Európai Bizottságtól, hogy fokozottan ellenőrizze a tagállamok által benyújtott statisztikák minőségét, és akár büntetőintézkedésekkel is biztosítsa, hogy megbízható adatok érkezzenek a tagországokból. Már a szakbizottság megerősítette, hogy "a maastrichti kritériumokat egységes módon kell alkalmazni, anélkül, hogy bizonyos körülmények között nehezebbé tennék a tagállamoknak az euróövezethez való csatlakozást, vagy a kritériumokat engedékenyen értelmeznék".
Mint ismert, az előző görög kormány hamis adatokkal vezette országát az euróövezetbe, a görög statisztikai hivatallal kapcsolatban súlyos kétségek merültek fel. Hasonló vádak merültek fel Olaszországgal szemben is. A Fidesz azzal vádolta az Európai Bizottságot, hogy segédkezet adott Magyarországnak az államháztartási adatok kozmetikázásához. Az EU-jog az euróövezet tagjai esetében már az uniós pénzügyminiszteri tanácsi határozatok semmibevételéért is szankciókat tesz lehetővé, a kívül lévőket azonban inkább a kohéziós politikán, a felzárkóztatási forrásokon keresztül tudja megfogni Brüsszel. Ugyanakkor az Európai Bizottság maga is tart ettől a politikai fegyvertől, amelyet még soha nem vetett be.
Elsősorban a fordított adózásról zajlott részletes eszmecsere az uniós pénzügyminiszterek hétvégi ülésén. Ennek nyomán - mint Veres János magyar pénzügyminiszter elmondta - az Európai Bizottság felhatalmazást kapott arra, hogy részletes elemzést készítsen az erre vonatkozó német uniós elnökségi javaslatról, körültekintően megvizsgálva annak hatásait.
A német javaslat szerint az ötezer euró (több mint 1,2 millió forint) felett fordított áfaeljárás érvényesülne: csak a végső felhasználó fizetné az áfát, s ebből fakadóan a közbülső szereplőknek nem lenne adó-visszaigénylési lehetőségük. Az új módszer az áfacsalásokban jelentene eszközt a tagállamok adóhatóságainak. Kovács László adóügyi biztos az MTI-nek nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy az ipari méretekben űzött adócsalás uniós szinten évente - becslések szerint - 200-250 milliárd euró veszteséget okoz. Kiemelte: a tagállamok a csalás elleni fellépésben egyetértenek, a módszerekben azonban már nem. Ezért a bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy a német elnökség ideje alatt ne csak a fordított adózást vitassák meg, hanem a többi lehetőséget is. Ennek megfelelően a következő, júniusi Ecofin-ülésen napirenden szerepel majd a hagyományos módszerek javítása, továbbá az unión belüli kereskedelem áfa-mentességének megvitatása is.
Alkotmányba írná a büdzsét a számvevőszék
Az alkotmányban rögzítené a közpénzügyek egyes főbb szabályait az Állami Számvevőszék - az állampolgárok pénzügyi biztonsághoz való jogával, illetve az Országgyűlés költségvetést meghatározó jogának visszaállításával indokolva javaslatát. Az új generációk jogainak, érdekeinek védelmében is szükség van a gazdaság fenntartható fejlődését biztosító, az állam túlzott mértékű eladósodását megakadályozó, az államháztartás viszonylagos egyensúlyát megvalósító alkotmányos szabályokra - fűzik hozzá. Ezért álláspontjuk szerint az alkotmány szintjén is meg kell jelennie a költségvetés megalkotása legfontosabb elveinek. Mindezek alapján az államháztartásra, a közteherviselésre, kiemelt jelentősége folytán a központi költségvetésre és a zárszámadásra, továbbá az állami vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó alapvető szabályok alkotmányba helyezését egy új, a közpénzügyekről szóló fejezetben tartják indokoltnak.
Az ÁSZ hangsúlyozza: nem azt javasolják, hogy az alkotmány szintjén írják elő, hogy egy-egy évre kell-e költségvetési törvényt alkotni, vagy többéves, esetleg gördülő költségvetési tervezés lenne célszerű.
Megfontolandónak nevezik azt is, hogy az alaptörvény jogkövetkezményt fűzzön a zárszámadás el nem fogadásához, például a kormánynak le kellene mondania, vagy a zárszámadásról történő szavazás egyben bizalmi szavazás is lenne. Az Alkotmánybíróság döntéseiből folyó követelmény, hogy a költségvetési és a zárszámadási törvényjavaslat más törvények módosítását nem tartalmazhatja - áll a tézisekben.
