A "csúnya építészet" értékei
Úgy tűnik azonban, a hollandok még nálunk is tudatosabban védik az 1940 és 1965 között létrejött építészeti örökségüket - derült ki egy műemlékes konferencián a minap. Erre főleg az kényszeríti őket - mondták a holland szakemberek -, hogy náluk is nagy erővel takarítják el az útból a beruházók a mára kissé elavult épületeket. Megváltoztak ugyanis a társadalmi igények. A háború utáni puritánabb, családközpontú társadalom individualizálódott.
"A csúnyaság nem lehet érv", mondják, mármint a lebontás mellett. Hollandiában már 1940-ben, a német megszállás után elkezdődött az első újjáépítés, gyors építési technikákkal - új településkoncepciók alapján. Ezért ez az év a korszak kezdete. Egyébként a "csúnya építészet" értékei közé tartoznak a második világháborús emlékek is, egy-egy bunker, erődfal, az épségben megmaradt katonai épületek. Nálunk mikor lesz műemlék egy szovjet laktanya?
Az 1940 előtti kor védett értékeiről (1850-ig visszamenőleg) a hollandoknak tulajdonképpen lezárt listájuk van, az 1940 utániakat viszont intenzív kutatással tárják fel, és ha veszélybe kerülnek, megvédik. Akár egész lakótelepeket is. Háromszázhatvannégy védett városképet vettek eddig listára. De feltétel, hogy az épületeknek ötven évnél idősebbnek kell lenniük. A kutatás eredményeiről internetes adatbázist hoztak létre, s igyekeznek tudatosítani, hogy ez a korszak is érték volt. Néhány jó példa látható most a KÖH galériájában is.
Angliában 500 ezer védett épület közül majdnem hatszáz a háború utáni. Még 1987-ben vették listára az elsőt (a Financial Times székházát) ebből a korból. Kirívó esetben olyan épületet is védetté nyilvánítanak, amely csupán tízéves. De harminc évnél régebbit minden további nélkül, ha arra érdemes. A modern építészet értékeinek tudatosítása is jóval intenzívebb, mint nálunk.
S mi a helyzet idehaza? Viszonylag korán, még a hetvenes évek végén nyilvánították műemlékké az Erzsébet téri buszpályaudvart, ez volt az első védett épület a háború utániak közül. Ehhez képest aztán 2000-ig csak 12 újabb került fel a listára. Ekkorra azonban már intenzívebbé vált a figyelem a korszak iránt, "tágulóban" voltak a "műemlékvédelem körei" - ahogy egy akkori kiállítás is jelezte címében. Azóta további negyvennel bővítették a háború utáni műemlékek listáját. Olyan épületekkel például, mint a Népstadion, a csepeli rendőrség, az újpesti állami áruház, a dunaújvárosi mozi, rendelőintézet és kikötő vagy a fehérvári múzeum. S tervezik újabbak felvételét is: például a rádió 22-es stúdióját vagy az alig ismert mucsonyi művelődési házat, a szocreál csúnya-szép, rejtett értékét.
