Wolfowitznak azt róják fel, hogy 2005-ös kinevezésekor megemeltette a már a banknál dolgozó barátnője fizetését. Azt is elintézte, hogy a tunéziai származású, brit állampolgárságú Shaha Riza ideiglenesen az amerikai külügyminisztériumba kerüljön át, ahonnan Wolfowitz ötéves mandátumának letelte után garantáltan alelnöki szintű pozícióba került volna vissza.

A helyzet fonákságára jellemző, hogy a kommunikációs szakértő Riza már évi 193590 dollárt keres, miközben Condoleezza Rice külügyminiszter fizetése csak 186600 dollár. A Pentagon a héten közzétette saját belső ellenőrzésének jelentését, miszerint Wolfowitz 2004-ben védelmi miniszterhelyettesként beosztásával visszaélve juttatott egy, az iraki újjáépítéssel kapcsolatos megrendelést annak a cégnek, ahol akkor Riza dolgozott.

A Világbank 24 tagú igazgatótanácsa pénteken újabb vizsgálóbizottságot nevezett ki, amely napokon belül leteheti a testület elé a végleges jelentést. Wolfowitz nyilatkozatban üdvözölte a lépést, bennfentesek szerint azonban egyre kevesebb az esélye rá, hogy kitölthesse még hároméves mandátumát.

A Fehér Ház ugyan támogatásáról biztosította, de a 13 ezer fős apparátus is a távozását sürgeti, mert elégedetlen a vezetési stílusával. Ezen kívül több befolyásos ország, például India és Kína is zokon vette, hogy Wolfowitz a korrupció elleni fellépést állította a Világbank tevékenységének középpontjába.

Az Egyesült Államoknak 16.4 százalékos szavazati aránya van a Világbank ügyeiben, a legfontosabb kérdésekhez 85 százalékos többség kell. Ugyanakkor Wolfowitz helyzete tarthatatlanná válna, ha az európai igazgatótanácsi tagok szembefordulnának vele.

Az elnök jelenleg csak néhány fekete-afrikai ország és Japán támogatására számíthat bizonyosan. Magyarországnak az ügyben nincs közvetlen szavazata, hazánkat kilenc más tagállammal együtt egy belga igazgatótanácsi tag képviseli.(forrás: washingtoni tudósítónk)