A tragédiát megelőzően a tettes és az áldozat vélhetően összeszólalkozott valamin - mondta később Harold Hurtt, az illetékes rendőrfőnők egy sajtótájékoztatón. Az amerikai sajtóban megjelent értesülések szerint a két férfi a tragédiát megelőzően együtt ebédelt, és közben tört ki köztük a vita.

A rendőrség közlése szerint az elkövető, a 60 éves William Phillips helyi idő szerint péntek délután fegyverrel hadonászva lépett be az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) épületegyüttesének egyik épületébe, lelőtte egy munkatársát, egy munkatársnőjét pedig ragasztószalaggal egy székhez kötözte és elbarikádozta magát az egyik irodában.

A NASA gyorsan kiürítette az épületet, a rendőrség pedig jól felfegyverzett erőket küldött a helyszínre. Óvintézkedésként lezárták a közel 650 hektáron elterülő campuson az egyes épületek közötti utakat és egy közeli középiskola diákjait és tanárait sem engedték ki a tanintézményből, jóllehet az órák már véget értek.

A rendőrség három órán át próbált kapcsolatot teremteni a túszejtővel, végül behatoltak az épületbe. Ott holtan találták a 62 éves áldozatot David Beverlyt és magát a túszejtőt is, aki főbe lőtte magát.

Hurtt rendőrfőnök beszámolója szerint találtak nála egy neveket és telefonszámokat tartalmazó listát, és valamit írt az irodában lévő falitáblára. "Nem emlékszem, mi volt az" - tette hozzá.

Mint mondta, a túszul ejtett nő "rendkívül bátran viselkedett", és a jelek szerint nagyon jó viszonyban volt Phillipsszel, mert a hatóságok tudomása szerint az egy alkalommal sem próbálta meg bántani őt.

Az elkövető az űrközpontnak gépészeti szolgáltatásokat nyújtó, kaliforniai székhelyű Jacobs Engineering Group vállalat alkalmazottja volt. Az áldozat felesége azt mondta: férje említette neki Phillips nevét, azt azonban nem akarta elárulni az asszony, hogy milyen összefüggésben. Mint mondta: ez nem volna tisztességel Philipsszel szemben.

A NASA illetékesei szerint az incidens nem befolyásolta az űrközpont tevékenységét, így a Nemzetközi Űrállomás földi repülésirányító központjának működését sem.

Továbbra sem tudni, hogyan tudott a támadó a NASA biztonsági intézkedései ellenére fegyvert becsempészni az épületbe.

A pénteki incidens tovább borzolta a kedélyeket az Egyesült Államokban, miután hétfőn egy dél-koreai egyetemista hidegvérrel agyonlőtt 32 diákot és tanárt a virginiai műszaki egyetemen, majd önmagával is végzett. Ez volt az Egyesült Államok történetének legvéresebb egyetemi lövöldözése.Vita a fegyvertartásról az Egyesült Államokban

A virginiai mészárlás nyomán az Egyesült Államokban kiújult a vita: vajon a több vagy kevesebb fegyver akadályozhatja meg a hasonló tragédiákat. A liberális vélemény szerint egyértelmű, hogy ezért az esetért is a sok fegyver hibáztatható. A The New York Times szerint az utóbbi években semmi nem történt a fegyvertartási szabályok szigorítása terén, a gyilkos dél-koreai diák ugyanis teljesen legálisan jutott hozzá a fegyverekhez.

A fegyverlobbi és a konzervatív sajtó ezzel szemben azzal érvel, hogy ha a diákok számára engedélyezett lett volna a fegyvertartás, akkor megakadályozhatták volna a tragédiát, valaki lelőhette volna a mániákus ámokfutót. Érvelésük szerint a vérengző diák - aki saját magán kívül 32 embert ölt meg és további 15 személyt megsebesített - jól tudta, hogy a campus területe fegyvermentes zóna, ahol nem ütközhet fegyveres ellenállásba.
(MTI)