Nagyvárosainkban ma a legszerényebb temetés is belekerül 150 ezer forintba. A rászoruló családok temetési kiadásait az önkormányzatok szinte mindenütt igyekeznek 25-50 ezer forintnyi támogatással mérsékelni. Később a sírállítás is legkevesebb százezer forintba kerül, s ehhez az ön-kormányzatok már nem tudnak segélyt biztosítani. A temetés után 10 vagy 25 évvel újabb költséget jelent a sírhely megváltása.

A pécsi köztemetőben például 1997-ben hatezerhatszáz forintot kellett fizetni a legolcsóbb sírhelyek 25 éves megváltásáért, most ezért 22 ezer 800 forintot kérnek. A két ember hamvait befogadó urnasír tíz évvel ezelőtt háromezer forint volt, most 19 ezer 700. A legdrasztikusabban az urnafülke megváltási ára nőtt Pécsett: tíz esztendővel ezelőtt kétezer forint volt a tíz éves díj, e pillanatban 38700 forint.

Szegeden most 62 ezer forint egy sírhely negyedszázadra szóló megváltása, míg az urnafülkéé tíz évre 55 ezer. 1997-ben mindezekért elég volt 17 ezret fizetni.

Zalaegerszegen viszont infláció alatt maradt az elmúlt évtizedben a temetkezési helyek megváltási árának növekedése, állítja Siklósi Vilmos, a Város-gazdálkodási Kft. kegyeleti ágazatának vezetője. Egy sírhelyhez már kilencezer, az urnafalban egy fülkéért pedig 12 ezer forintért is hozzá lehet jutni. Eddig Nyíregyházán is csekély mértékben növekedtek a temetői megváltási árak, tudtuk meg Szekrényes Andrástól, a megyei temetkezési vállalat igazgatójától. A nyíregyházi Északi temetőben a legolcsóbb sírhely 17 ezer, az urnasír 15 ezer, az urnafülke 26 ezer forint. A közeljövőben azonban emelkednek ezek az árak. Tavaly a megyeszékhely 28 millióval támogatta a vállalatot, idén csak ötmilliót áldoz rá.

Pécsett – a tervek szerint – néhány héten belül kft.-vé alakítják az önkormányzat temetkezési vállalatát. Azt várják el majd a kft.-től, hogy ne legyen veszteséges, ami egyébként így volt eddig is. Zalaegerszegen évi 50-55 milliót ad az önkormányzat a város temetőinek működtetésére és fejlesztésére, míg a sírkertek saját bevétele 23-26 millió. Vagyis Zalaegerszegen azért alacsonyabbak a megváltási árak, mert a város áldoz a temetőkre.

Ahol jelentősen nőttek a megváltási árak, ott az elmúlt években többen úgy döntöttek, hogy nem vesznek sír- vagy urnahelyet elhunyt rokonaiknak. Inkább otthon őrzik szeretteik hamvait, vagy szétszórják olyan helyen, ahol az eltávozott rokon szívesen időzött.

A hamvak szórását egy 1999-es kormányrendelet szabályozza. Ez kimondja, hogy ehhez a kiszemelt terület tulajdonosának vagy kezelőjének engedélye szükséges. Saját kertjében bárki elszórhatja az eltávozott hamvait. Ahogy nem kevesen vannak, akik – miként néhány nappal ezelőtt Kaszás Attila színművész hozzátartozói tették – a Dunába, vagy más nagy folyóba, tóba szórják szeretteik hamvait. Lehetőség van arra is, hogy repülőről vagy hőlégballonról a levegőbe szórják például egy repüléshez kötődő ember hamvait, de ehhez a Polgári Légügyi Igazgatóság engedélye szükséges.

A fővárosban tavaly hozzávetőleg 18 ezer embert hamvasztottak el, s a hozzátartozók több, mint ezer urnát vittek magukkal, nagyjából annyit, mint 2005-ben – közölte érdeklődésünkre a Budapesti Temetkezési Intézet (BTI) Zrt. vezérigazgatója. Simóka Kálmánné elmondta: egyre többen altemplomokban helyezik el az urnákat. Ennek a vallásosság mellett oka lehet az is, hogy ott akár száz évre megválthatják az urnafülkét.