Új büdzsészabályok a kihágások ellen
Fenntarthatóság, átláthatóság, kiszámíthatóság - e kulcsszavak köré szerveződött az euróhoz vezető utat felvázoló tegnapi tanácskozás. Erről beszélt Gyurcsány Ferenc kormányfő, Veres János pénzügyminiszter, Simor András, az MNB elnöke és a hét külföldi előadó.
Megnyitójában a kormányfő elébe ment a későbbi felvetéseknek, ajánlásoknak, amikor emlékeztetett rá: Magyarországon az utóbbi években a rövid távú érdekek háttérbe szorították a hosszú távú gazdaságpolitikai érdekeket, s az elmúlt húsz esztendőben négy-öt évente, a politikai ciklusoknak megfelelően ugrott meg a hiány, s aztán elölről lehetett kezdeni a rendteremtést. A mostani kiigazítás nyomán "már látjuk az alagút végét", de nem kellene belefutni a következőbe. Két-három új szabály és intézmény bevezetését kezdeményezte Gyurcsány Ferenc - a pénzügyi tárca lapunkban egyébként ismertetett elképzelései alapján.
A miniszterelnök után Veres János is a várható intézkedéseket, törvénykezési menetrendet ismertette. A lényeg: a középtávú költségvetési tervezés intézményesítése. A kiadásokat három évre előre meghatároznák, s a kereteket sem szaktörvénynyel, sem a költségvetési vitában nem lehetne felpuhítani. Ehhez össze kell állítani az államháztartási alaptörvényt, részben egybegyűjteni a költségvetésre vonatkozó, de különböző törvényekben megbúvó jogszabályokat, másrészt módosítani kell a házszabályt. Az önkormányzatok finanszírozását is át kell gondolni, s az önállóság csorbítása nélkül megkövetelni, hogy csak fejlesztéseket valósíthassanak meg hitelből. Gyurcsány a parlamentnek alárendelt független költségvetési hivatal - de nem az ellenzék által gyakorta sürgetett tanács - felállításával egyetért, Veres pedig azt mondta, hogy az amerikai kongreszszusi költségvetési hivatal lehet a példa. Úgy tudjuk, a költségvetési alaptörvényt kétharmadossá tenné a kormányzat.
A kormányfő szerint 2008 végére jutunk el oda, hogy az MNB-vel közös, növekedéspárti gazdasági programot lehet kidolgozni az euró bevezetésére, amelynek idejét 2010 és 2014 közé tette. A piaci elemzők zöme jelenleg inkább 2014-et valószínűsíti.
A miniszterelnök nyitottnak mutatkozott Simor András javaslataira is. A jegybankelnök a konferencián elhangzott záróbeszédének szövegét előzetesen megküldte a kormányfőnek, hiszen többek között a vezetése alatt álló intézmény törvényi szabályozásának megváltoztatását is felvetette. Úgy véli, hogy a külső és belső tagok arányát a nemzetközi gyakorlathoz kellene igazítani. Vagyis ne csak egy alelnök legyen tagja a tanácsnak, amelynek létszámát öt-hétre kellene mérsékelni. A kamatdöntő testületnek jelenleg 13 tagja van.
Egyebekben Simor az euró bevezetése kapcsán azt hangoztatta, hogy a kormánynak kiegyensúlyozott költségvetést kell teremtenie, a jegybanknak pedig fel kell készítenie a gazdaság szereplőit arra, hogy ki tudják aknázni az árstabilitásban rejlő előnyöket. - Bár különböző feladatokat kell teljesíteniük az euróhoz vezető úton, de a folyamat sikere a kormány, a jegybank és a gazdaság összes szereplőjének közös érdeke, ezért segíteniük és támogatniuk kell egymást - mondta.
A konferencia résztvevői, hazai és nemzetközi kutatók, elemzők, hivatalnokok üdvözölték az elhangzottakat mint a kormányzati elkötelezettség megnyilvánulását. Többen persze megjegyezték, hogy a költségvetési törvény betartása is garantálhatná a deficit csökkentését, alacsony szinten tartását, ám minthogy nagyon sok országban létezik valamilyen kiegészítő intézmény, az arra vall, hogy a politikai ciklusok finanszírozási kihágásait csak ilyen intézményes keretekben lehet igazán megelőzni. Szapáry György volt jegybanki alelnök azt mondta lapunknak, nem az a kérdés, hogy az intézményt hivatalnak vagy tanácsnak nevezik-e, hanem, hogy milyen megbízatást kap, független szakértő tagjai valóban érdemben beleszólhatnak-e a folyamatokba, esetleges figyelmeztetésük nyomán kötelezően ki kell-e igazítani, vissza kell-e vonni intézkedéseket.
Tanácstörténet: a komplex elemzéstől a függetlenségig
Másfél héttel Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki beiktatása után nyújtotta be azt a törvénymódosítási javaslatot két szocialista és egy szabad demokrata honatya, amely egyrészt kibővítette a monetáris tanács tagjait - kilencről 14-re emelve a maximális létszámot -, másrészt felhatalmazást adott a miniszterelnöknek arra, hogy az új (külső) tagokat ő maga jelölhesse és nevezze ki. (Végül Gyurcsány öt helyett négy fővel bővítette a testületet.) A módosítás ugyan formailag nem a kormánytól jött, de a kabinet mellé állt - annak ellenére, hogy a változást a jegybank akkori vezetője, Járai Zsigmond az MNB függetlensége elleni támadásnak ítélte.
Járai friss jegybankelnökként még 2001-ben vitte keresztül az MNB-nek kiemelt függetlenséget és neki a döntéshozó testületbe kizárólagos jelölési jogot biztosító törvényt. A jogszabály 2003 végén változott meg először: ismét létrehozták az MNB felügyelőbizottságát, jelezve: a kormányzatnak nem tetszik a jegybanki politika.
A monetáris tanács bővítéséről szóló módosítás ennél keményebb jelzés volt. A kormányfő azt mondta róla: a monetáris tanács a jegybank elnökétől függött, ezért volt szükség a változtatásra. Az akkori kormányzati - pénzügyminiszteri - érvelés szerint az új tagok segítséget nyújtanak abban, hogy "a monetáris tanács az eddigieknél még felkészültebben, a magyar gazdasági helyzet és a monetáris politika hallatlan bonyolult összefüggéseit a maga komplexitásában mérlegelje".
Úgy tetszik, most már erre a segítségre nincs szükség.
