Koszovó a brüsszeli napirendből törölve

Jövő hétfőről májusra tolta át az EU soros elnöksége Koszovó kérdésének külügyminiszteri szintű megvitatását. Ez egyben azt jelenti: az uniónak nem lesz közös álláspontja, amikor az EU-vezetők a nap folyamán, később Luxembourgban az Ahtisaari-tervről tárgyalnak Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel - jelentette Brüsszelből tudósítónk Szőcs László.

A halasztás oka: a tagállamokat márciusi, brémai találkozójuk óta mélyen megosztja a jövőkép, amelyet a terv előrevetít. A részben a Koszovóhoz való közelsége, részben saját kisebbségei önállósulási törekvései miatt aggódó Görögország, Románia és Szlovákia megmakacsolta magát: üdvözlik az egykori finn elnök erőfeszítéseit, de nem sorolnak be a terv mögé. A szlovákok különösen nehezményezik, hogy még az EU-n kívülről, az Egyesült Államokból és az ENSZ-ből is nyomást kívánnak rájuk gyakorolni.

A három ország félelme nem alaptalan: a koszovói rendezés a kisebbségi jogok védelme tekintetében precedenssé válhat. Tabajdi Csaba, az Európai Parlament Koszovó ügyében illetékes szocialista társjelentéstevője úgy véli: - Mérföldkő lehet, hogy először fogad el az ENSZ és az EU olyan dokumentumot, amely kollektív jogokat és tényleges területi autonómiát ír elő kötelező jelleggel. A koszovói rendezés ezért komoly hivatkozási alapot teremt a kisebbségek számára szerte a világban - nyilatkozta.

Több mint 200 ezer szerbet üldöztek el Koszovóból, az ott maradt néhány tízezer pedig állandó félelemben, az albánok erőszakos fellépésétől rettegve él, ezért nagyon fontos lesz az ENSZ BT tényfeltáró küldöttségének jövő heti koszovói látogatása - jelentette ki Vojiszlav Kostunica szerb miniszterelnök csütörtökön Belgrádban, Dora Bakojani görög külügyminisztert fogadva. Az MTI tudósítása kiemeli, hogy a kormányfő szerint veszélyes dolog eleget tenni a koszovói albán szeparatisták követeléseinek, akik erőszakkal fenyegetőznek amennyiben a tartomány nem kap függetlenséget. A nemzetközi közösségnek el kellene ítélnie a fenyegetést és az erőszakot, mert ha nem ezt teszi, azzal veszélyes precedenst teremt.

Kostunica szerint Martti Ahtisaarit új nemzetközi közvetítőnek kellene felváltania. Erre Kai Eidét, a norvég külügyminisztérium igazgatóját tartanák Belgrádban a legalkalmasabbnak. Ő három éve a szerbek elleni koszovói pogromokról készített jelentés szerzője, s az ENSZ-főtitkár különmegbízottja volt. Szerbiában úgy tartják, hogy ő részrehajlástól mentes.

Ursula Plassnik osztrák külügyminiszter szerb tárgyalópartnereinek elfogadásra javasolta a Martti Ahtisaari által kidolgozott tervet, miközben azt mondta: volt már elég idő a tárgyalásokra - írta Bécsből Szászi Júlia. Az osztrák sajtó híradása szerint Belgrádban heves reakciókat váltott ki Alfred Gusenbauer osztrák kancellár néhány nappal korábbi nyilatkozata, amelyben - a Reuters hírügynökségnek - a dél-tiroli modellhez hasonlót javasolt megoldásként, vagyis olyan önállóságot, mint amilyent Dél-Tirol Olaszországon belül élvez. A nyilatkozatban Gusenbauer arról is beszélt, hogy Borisz Tadics szerb elnökkel és társaival az Ahtisaari-terv olyan megvalósításáról tárgyal, amely Szerbia számára is elfogadható. A szerb államfő hivatala cáfolta, hogy ilyen tárgyalásokat folytatna. A nyilatkozat szerint: Koszovó mindenfajta függetlensége ellentétes a szerb alkotmánnyal.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.