Áladományok "egy-másért"
Karitatív szervezetek akkor hozhatnak be vám- és áfamentesen adományokat a hatályos uniós szabályozás szerint, ha azokat ingyen kapták és ingyenesen is osztják szét a rászorulók között - hangsúlyozta Bencze József vezérőrnagy, a VPOP rendészeti főigazgatója a vámőrség csütörtöki sajtóbeszélgetésén az Egymásért, Egy-Másért Alapítvány képviselőinek sajtónyilatkozataira reagálva.
Mint arról lapunk is beszámolt: április 3-án a vámőrség nyomozói csempészet és más bűncselekmények gyanújával eljárást indítottak Földesi-Szabó László, az Egymásért, Egy-Másért Alapítvány kuratóriumi elnöke és négy társa ellen. Azzal gyanúsítják őket, hogy a Távol-Keletről adományként Magyarországra szállított mintegy 8500 tonna élelmiszert jogellenesen értékesítették üzletláncoknak, s ezzel 1,22 milliárd forint vám- és áfabevételtől fosztották meg a költségvetést.
Az alapítvány képviselői visszautasítják a csempészet vádját. Szerdai sajtótájékoztatójukon egyebek között azzal védték a hét eleje óta már előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottakat, hogy a vámőrség szeptember 15-én utólagos vámeljárásba kezdett az alapítványnál, ám azóta sem kaptak olyan határozatot, amely bármiféle fizetési kötelezettséget állapított volna meg.
A VPOP vezetői cáfolják az utólagos vámeljárásra vonatkozó állítást. Bencze József közlése szerint harminc-harmincöt olyan karitatív szervezet van Magyarországon, amely rendszeresen fogad és oszt szét külföldi adományokat ingyen a rászorulók között. Ezeket a vámőrség rendszeresen ellenőrzi - egy ilyen rutinvizsgálat során derült fény a milliárdos csempészügyre - közölték.
- Az alapítványoknak minden esetben nyilatkozniuk kell arról, hogy élni kívánnak-e a vámmentességi jogukkal - szögezte le Bencze. - Vám- és áfa-mentesen csak akkor hozható be áru, ha azt ingyen kapta és ingyen kívánja szétosztani a fogadó fél. Arra is lehetősége van persze, hogy az adományt árverésen vagy más, külön e célra szervezett rendezvényen értékesítse, a bevételt pedig később karitatív célokra fordítsa. Csakhogy ilyenkor az alapítványnak az értékesítési szándékáról előre értesítenie kell a vámhatóságot, s ha az áldását adja a tranzakcióra, az áru - az áfa megfizetése után - eladható.
A gyanúsítás szerint az alapítvány - legnagyobb támogatója, a Herba cégcsoport közreműködésével - a 8500 tonna adományt eladta, a zömét egy nagy üzletláncnak.
A vámőrség illetékesei a nyomozásról nem kívántak részleteket elmondani. Annyit közöltek: szerdán őrizetbe vették az érintett vámügynökség egyik munkatársát, a fogva tartott gyanúsítottak száma így hatra emelkedett.
Az ügy kezd kínossá válni a kormány számára is. Az már korábban nyilvánosságra került, hogy Földesi-Szabó, az egykor szervezett bűnözéssel foglalkozó, bizalmi állásokat betöltő rendőrtiszt jó kapcsolatot tartott fenn rendőrségi, rendészeti vezetőkkel. Mint lapunk megírta, az alapítvány kuratóriumában több jelenlegi és volt titkosszolgálati vezető is szerepet vállalt. A névsorban megtalálható Gyarmati György, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) aktív főosztályvezetőjének és a szervezet első igazgatójának, a tavaly elhunyt Nagy Lajosnak a neve is. A Magyar Nemzet az alapítvány belső köréhez tartozóként említi Szilvásy Péter grafológust, Szilvásy György, a titkosszolgálatokat is felügyelő kancelláriaminiszter testvérét. A személyi kapcsolatok pikantériája - mutat rá a lap -, hogy nemrég Gyarmati főosztályának munkatársai vizsgálódtak a Magyar Nemzet munkatársánál, aki a kancelláriaminiszter építkezéséről gyűjtött információkat.
A Nemzetbiztonsági Hivatal illetékesei most nem nyilatkoztak. Lapunk kérdésére egy névtelenséget kérő tisztviselő csak annyit mondott: a hivatal támogatja munkatársai karitatív tevékenységét. Elismerte ugyan, hogy az NBH hivatásos állományú tagjainak illett volna felfigyelni az alapítvány körül zajló esetleges jogsértésekre, a "cég" szerint azonban nem indokolt fegyelmi vizsgálatot indítani. Az elnököt kivéve ugyanis az alapítvány kuratóriumának egyetlen tagját sem hallgatták ki, és nem is gyanúsítják semmivel.
