A halasztás oka: a tagállamokat márciusi, brémai találkozójuk óta mélyen megosztja a jövőkép, amelyet a terv előrevetít. A részben a Koszovóhoz való közelsége, részben saját kisebbségei önállósulási törekvései miatt aggódó Görögország, Románia és Szlovákia megmakacsolta magát: üdvözli az egykori finn elnök erőfeszítéseit, de nem sorol be a terv mögé. A szlovákok különösen nehezményezik, hogy még az EU-n kívülről, az Egyesült Államokból és az ENSZ-ből is nyomást kívánnak rájuk gyakorolni.

A három ország félelme nem alaptalan: a koszovói rendezés a kisebbségi jogok védelme tekintetében precedenssé válhat.  Tabajdi Csaba, az Európai Parlament Koszovó ügyében illetékes szocialista társ-jelentéstevője úgy véli: ha az Ahtisaari-terv rendelkezéseit elfogadja az ENSZ Biztonsági Tanácsa, valamint az EU is, az döntő fordulatot hozhat a kisebbségvédelemben. - Mérföldkő lehet, hogy először fogad el az ENSZ és az EU olyan dokumentumot, amely kollektív jogokat és tényleges területi autonómiát ír elő kötelező jelleggel. A koszovói rendezés ezért komoly hivatkozási alapot teremt a kisebbségek számára szerte a világban – nyilatkozta.