A leköszönő miniszter egy csütörtöki budapesti konferencián tartott előadásában arról beszélt, hogy megítélése szerint következetesen képviselte a környezet védelmét, a zöldügy érdekében felvállalta a konfliktusokat. Megjegyezte, hogy a "lobbiérdekek között hajózva" azonban voltak akadályok, amelyeket szakpolitikusként áttörhetetlennek bizonyultak. A nagypolitikánál például nem sikerült elérni, hogy komolyan vegye a zöld értékeket - tette hozzá.

Persányi Miklós jelezte, hogy így volt ez a következő hét év európai uniós forrásainak csoportosításánál is. A Környezet és Energia operatív programba több pénzre lenne szerinte szükség, mint közlekedési célokra. Ez már csak azért sem sikerülhetett, mert a nagypolitika irányultságtól függetlenül közlekedéspárti - fűzte hozzá.

A miniszter elmondta, hogy Fodor Gábort a politikus környezetvédelmi érdeklődése, elkötelezettsége miatt jó jelöltnek találja a minisztérium élére. Fodor Gábor alkalmasságát szerinte az is alátámasztja, hogy tagja volt 1998-2002 között az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának, ráadásul jó viszonyt ápol a környezetvédő szervezetekkel is.

Persányi Miklós jelezte, hogy Fodor Gábor az elmúlt időszakban számos környezeti ügyben mellé állt a párton belül. Legutóbb a genetikailag módosított növények termesztési tilalma ügyében adott támogatást. A miniszter a saját jövőjéről annyit árult el, hogy vannak magyarországi és külföldi lehetőségei is, ezek ügyében még egyeztetni fog Gyurcsány Ferenc kormányfővel.

Persányi Miklós az elkövetkező időszak legfőbb feladatai között említette a már formálódó stratégiák befejezését, amelyekből "több is már a körmünkre ég". Kiemelte a fenntartható fejlődés stratégiát, az éghajlatváltozási stratégiát, és a tárcához közvetlenül nem kapcsolódó energiastratégia megalkotását.

A miniszter fontosnak tartja a vízi közmű törvény, valamint a nemzeti parkokról szóló törvény elfogadtatását, illetve az ezekhez kötődő reformok véghezvitelét. Be kell vezetni a környezeti felelősségről szóló, már elfogadott törvénymódosítás végrehajtási szabályait, amelynek szigorán a "gazdaság szereplői hamarosan nagyon fognak csodálkozni" - mondta. Szavai szerint "agresszív fellépés", "zéró tolerancia" kell a szemételhagyás, a parlagfű, a természetkárosító sportok, és a városi porszennyezéssel kapcsolatban.

Persányi Miklós saját érdemei közül kiemelte, hogy az ország eddig sikerrel teljesítette az Európai Unió összes környezetvédelmi követelését, lekötötte az összes rendelkezésre álló EU-támogatást. Az elmúlt években modernebb közigazgatás jött létre, ami kevesebb pénzből több hatósági ellenőrzésre, gyorsabb ügyintézésre képes.

Sikeresnek értékelte az összes árvíz elleni védekezést, javult a gátak védképessége. A tárca kidolgozta a Vásárhelyi tervet, amely szerinte a rendelkezésre álló forrásokhoz képest jó ütemben kezdődött meg. Elmondta, hogy kibővült a szelektív hulladékgyűjtés rendszere, felgyorsult a környezeti károk mentesítési programja, elkezdődött az azbesztmentesítés.

Nőtt az elmúlt négy évben a zöldtárca kormányzati súlya, nemzetközi tekintélye - vélekedett a miniszter. Utalt arra, hogy megítélése szerint eredményesen lépett fel több nemzetközi környezetvédelmi konfliktusnál. A kudarcai között említette, hogy nem tudott megbirkózni a védett erdők állami kezelésével. Ezt a nemzeti vagyont az agrár és a környezetvédelmi tárca szervezetei kezelik úgy, hogy köztük gyakoriak a konfliktusok. Nemcsak a vagyonkezelésnek, hanem az állami erdők felügyeletének is a környezeti tárcához kellene kerülnie - hangoztatta a várhatóan a hónap végéig hivatalában maradó miniszter.

Persányi Miklós 2003 májusa óta tölti be a környezetvédelmi és vízügyi miniszteri posztot, négy évet eddig egy miniszternek sem sikerült teljesítenie. A rendszerváltás óta Magyarországon Persányi Miklós a tizedik "zöldminiszter", a megelőző négy évben négyen is váltották egymást a tárcák élén a különböző kormányokban.

(MTI)

Persányi Miklós