A diákok 20-30 százaléka elolvassa az elé tett szöveget, de nem igazán érti - derül ki a tavaly készült kompetenciavizsgálatból, amelynek során a 6., 8. és a 10. osztályos diákok matematikai és olvasási-szövegértési teljesítményét mérték föl. Ennek az eredménynek már örülni kell, hiszen valamivel jobb, mint az előző években (a kompetenciavizsgálatot évről évre elvégzik az említett évfolyamokra járó diákok körében).

Minél idősebbek a diákok, annál nagyobb arányban vannak szövegértési nehézségeik: a 6. évfolyamon a diákok 20 százalékának, a 8. osztályban 28 százalékának, míg a 10. évfolyamon csaknem 30 százalékának van gondja a szövegek megértésével. Matematikából éppen fordított a helyzet: minél alacsonyabb évfolyamról van szó, annál kevesebb diák képes az egyszerű matematikai problémák megoldására. A 6. osztályban a tanulók 49 százalékának, 8. osztályban 44 százalékának, 10. évfolyamon pedig 37 százalékának van gondja az alapfogalmak használatával.

Ezek persze az átlageredmények: régiótól, településmérettől, iskolatípustól, nemtől és családi háttértől függően jelentős eltérések mutatkoznak. E tekintetben a vizsgálat több ponton is megerősítette a korábbi hazai és nemzetközi kutatási eredményeket.

Regionális bontásban a legmagasabb átlageredményt - mindkét teszten és mindhárom évfolyamon - a Nyugat-Dunántúli régió tanulói érték el, a leggyengébb eredmények Észak-Magyarországon születtek. A két régió diákjainak átlagteljesítménye közötti különbség 30 pont körüli (az eredményeket egy 500-as standardizált skálán mérik, vagyis a diákok átlagteljesítménye az 500 pont).

Nem új keletű megállapítás, de most ismét bebizonyosodott, hogy a tanulók közötti teljesítménykülönbség elsősorban nem az egyes iskolákon belül, hanem az iskolák között jelentkezik. (A PISA nemzetközi felmérés szerint Magyarországon a legnagyobb az iskolák közötti különbség: hazánkban az iskola nemhogy kompenzálná, még fel is erősíti az otthonról hozott különbségeket.)

A 10. évfolyamosoknál a mezőny két szélén elhelyezkedő iskolatípusba járók, a gimnazisták és a szakiskolások átlagteljesítménye közötti különbség matematikából 148, szövegértésből pedig 166 pont lett. A gimnáziumi és a szakközépiskolai tanulók teljesítménykülönbsége is elég magas ahhoz (60 pont), hogy mindkettő érettségit adjon.

Minél kisebb egy település, annál rosszabb az ott élő diákok átlagteljesítménye: ezt a régi teóriát is igazolta a felmérés. A 6. és a 8. évfolyamokon a községi iskolákba járók átlagteljesítménye 30 ponttal maradt el az országos átlagtól, a fővárosban tanulókétól pedig 60 ponttal.

Talán nem meglepő módon különbségek mutatkoznak a lányok és a fiúk teljesítményében: a lányok inkább szövegértésben (30-40 ponttal), a fiúk matematikában (10-20 ponttal) jobbak. Érdekes viszont, hogyan hat ezekre a különbségekre a településméret. A nyolcadikosoknál például minél nagyobb a település, annál kisebb a lányok előnye szövegértésből, és annál nagyobb a hátrányuk matematikából a fiúkhoz képest. Hasonlóan hat az iskolatípus is. A 8. évfolyamos gimnáziumba járók szövegértési eredményeiben a lányoknak a szakiskolákban és a szakközépiskolákban még jelentős előnye már gyakorlatilag elfogy, matematikából viszont a szakiskolától a gimnázium felé haladva fokozatosan lemaradnak a fiúk mögött.

Szintén régóta ismert probléma, hogy a szülők iskolai végzettsége jelentősen meghatározza, milyen eredményt ér el a diák. Az, hogy az anya a nyolc általánost sem végezte el, vagy egyetemi diplomája van, a 6. és a 8. évfolyamokon 200 pont, a 10.-es tanulóknál pedig 180 pont különbséget okoz. Tulajdonképpen minden egyes újabb, az anya által elvégzett iskolai fokozat 30-40 ponttal járul hozzá a diák teljesítményéhez.

Régi tézis, hogy a diák iskolai előmenetelét jelentősen befolyásolja, hogy a gyerek mit vesz le otthon a könyvespolcról, illetve hogy van-e egyáltalán könyvespolc. A kutatók ezért most a diákok családi könyvtárát is megvizsgálták. Azt találták, hogy a könyvek számának növekedésével párhuzamosan nő a diákok teljesítménye, a két szélső érték (egyáltalán nincs könyv, vagy nagyon sok van) között több mint 140 pont különbség van.

A felmérésben a család anyagi helyzetét is megvizsgálták: a vagyontárgyak közül a számítógép mutatta a legnagyobb összefüggést - főként a matematika terén - a tanulók teljesítményével. A családok majdnem háromnegyedének van otthon számítógépe, ami átlagosan 70 ponttal jobb teljesítményt eredményez a gyerekek számára azokhoz a társaikhoz képest, akik otthon nem ülhetnek gép mellé.