Mozgalmas napot éltek át szerdán is a világ vezető valutái, mert friss adatok és közlemények olyan eltérő kamatpályát vázoltak fel a befektetők számára, ami rekordok beállítására késztette a devizapiacokat.

Az angol font tegnap 2,0133 dollárra erősödött, s erre nem volt példa 1981 júniusa óta. A szigetország valutája ezt a szintet két évvel Margaret Thatcher első, 1979-es kormányalakítása után érte el. A sztrájkokkal, inflációval, magas költségvetési és kereskedelmi hiánnyal küzdő gazdaságot Thatcher emelkedő kamatokkal, a valutakorlátozások feloldásával és az északi-tengeri olajbevételekkel igyekezett többek között stabilizálni, s 1980 szeptemberében a font 2,41 dollárt ért.

A tegnapi eseményeket az indította el, hogy egy friss statisztikai jelentés szerint a bérek 4,6 százalékkal emelkedtek a februárral zárult három hónapban, s ez három éve a leggyorsabb ütem, miközben a munkanélküliség csökkent, 5,5 százalékon szilárdult meg, s a munkanélküli-segélyért folyamodók száma mérséklődött. Ez a bérinfláció veszélyét jelezheti - kedden kiderült, a fogyasztói árak emelkedése tízéves csúcson van -, s a legutóbbi jegybanki ülésről most kiadott jegyzőkönyv is arról tanúskodik, hogy két tag már a kamatemelésre szavazott. Elemzők most arra számítanak, hogy az 5,25 százalékos szintről legalább 5,5-re kapaszkodik fel a kamatszint. Az Európai Központi Bank is 3,75-ről 4 százalékra viheti fel a kamatot, miközben a lassuló amerikai gazdaságban a szerényebb üteművé vált infláció az 5,25 százalékos irányadó kamat csökkentésére késztetheti a szövetségi jegybankot. Ez viszont gyengíti a dollárt, s erősíti a fontot meg az eurót. Az európai közös valuta egyébként 2004 decembere óta nem volt ilyen helyzetben az amerikai fizetőeszközzel szemben. Egy euró tegnap 1,3616 dollárt is ért.

A vad valutamozgások a közép-európai pénzeket sem kímélték. Az euró jegyzése például 245,50-ről 246,60 forintra változott, de így is az utóbbi időben már megszokott, ám 2005 ősze óta nem látott erős szintjén maradt. S miközben az infláció márciusban kilenc százalékon várhatóan tetőzött, az év végére pedig öt százalékra, akár még alacsonyabb értékre mérséklődhet, a jegybank dilemma elé kerül. Hozzányúljon-e a nyolcszázalékos alapkamathoz, hogy akadályozza a forint túlzott erősödését, avagy egyelőre inkább az inflációra figyeljen, s ne engedje elszabadulni. Számos tényezőre kell figyelnie: a költségvetés, az infláció, a bérek, az árfolyam, a nemzetközi környezet alakulására. A monetáris tanács hétfőn tart ülést, s egyes elemzők úgy vélik, már ekkor lenyeshet negyed százalékpontot. - Hitelesebb lenne ezt a lépést májusban megtenni, amikor megjelenik az új inflációs jelentés, s a számok, az elemzés alapján érvelni egy ilyen döntés mellett, egy vágással most inkább meglepnék a piacot - mondja Trippon Mariann, a CIB Bank szakértője.

JP Morgan: 6,5 százalékra eshet a magyar kamat

A magyar kormány és az MNB eltökélt a forint árfolyam-ingadozási sávjának fenntartása mellett, de ennek ára a vártnál agresszívabb és korábban kezdődő jegybanki kamatcsökkentés lesz - áll a JP Morgan szerdán kiadott, magyarországi tényfeltáró látogatást követő elemzésében.

A jelentés szerint a magyar jegybanki kamat 2008 elejéig másfél százalékponttal 6,50 százalékra süllyed, de elképzelhető, hogy az MNB ezt a kamatszintet már az idei év végére eléri. A ház emellett előre hozta a kamatcsökkentési ciklus általa valószínűsített kezdetét májusra, az eddig prognosztizált júliusról.

A JP Morgan elemzői szerint két fő okból valószínűtlen a forint árfolyamsávjának megszüntetése. Egyrészt jelenleg nincs szükség 253-as euróárfolyamnál erősebb forintra a háromszázalékos inflációs cél eléréséhez középtávon. Másrészt a kormány ellenzi a sáv bármilyen módosítását, attól tartva, hogy a forint további erősödése már árthat az export-versenyképességnek, a működőtőke-beáramlásnak és a GDP-növekedésnek.

A jelentés szerint a magyarországi látogatásból levont másik fő következtetés, hogy a kormánynak az idén sikerül a célnál alacsonyabb költségvetési hiányt tartania. A JP Morgan elemzői számára a meglepetés újabb eleme volt az az előrelépés, amelyet a kormány az egészségügyi deficit leépítésében elért. A tervezett lépések 95 százalékát menetrend szerint megvalósították, áll az elemzésben, amely az egészségügyi reform elsődleges elemei közé sorolja az időben bevezetett vizitdíjat és egyéb hozzájárulásokat, az egészségügyi szolgáltatások jogosultsági szabályainak szigorítását és a kórházi ágyszámcsökkentést.

Az elemzés hangsúlyozza, hogy - jóllehet a magyar kormány megerősítette, hogy jövőre a GDP további 2 százalékának megfelelő költségvetési konszolidációt hajt végre - a JP Morgan 2008-ra 5,5 százalékos GDP-arányos költségvetési hiányt prognosztizál a 4,4 százalékos kormányzati cél helyett, mivel kétségei vannak a további kiadáscsökkentés mértékével kapcsolatban, különösen önkormányzati szinten. (MTI)