"Inkább szabadon engedünk tíz bűnöst, mint hogy egy ártatlant megbüntessünk? Ezt a terrorelhárításban nem lehet alkalmazni. A kérdést úgy is feltehetjük, hogy inkább lehetővé teszünk tíz merényletet, mint hogy egy embert, aki esetleg nem terrorista, megakadályozzunk valamiben? Ez helytelen lenne" - mondta a belügyminiszter.

Schäuble vitathatóan fogalmazott a kínzással kapcsolatban is: ez ugyan Németországban továbbra sem engedhető meg, de ha a hírszerzés ilyen forrásból nyert információhoz jut, akkor "azt abszurd lenne nem felhasználni", ha ezzel az állampolgárok biztonságát óvhatják meg. Schäuble érvelése rokonszenvesnek tűnhet, ám felveti a problémát: ezek után a külföldi (mondjuk közel-keleti) titkosszolgálatok nem mindig emberséges munkamódszereivel szemben a németek szemet hunynak, vagy netán bátoríthatják is azokat? A rutinos és befolyásos Schäuble azzal érvel, hogy a biztonság erősítésével az állam nem sérti, hanem növeli az állampolgárok szabadságát. Ennek érdekében konkrét intézkedéseket is szorgalmaz: a hét elején követelte, hogy a nyomozók szabadon hozzáférhessenek az összes német állampolgár útlevélfényképéhez és ujjnyomatához.

Németországban 2005 óta van érvényben az úgynevezett biometrikus útlevél, ehhez minden kérelmezőtől ujjnyomatot vettek, de ezt - az ígéretek szerint - megsemmisítik. A fényképeket - mint az SPD és az ellenzék felháborodott nyilatkozatai után kiderült - már eddig is felhasználták rutinnyomozásokhoz. Az ujjnyomatok ügyében viszont az SPD-s igazságügy-miniszter, Brigitte Zypries (Schäuble fő ellenlábasa) nem hajlandó engedni. Cserében a kabinet tegnap megszavazta, hogy a telefon- és internetszolgáltatók mostantól fél évig kötelezően tárolják ügyfeleik adatait - ez viszont nem egy Schäuble-javaslat, hanem egy EU-irányelv átvétele.