A washingtoni Holokauszt múzeumban mondott beszédében Bush kijelentette: több időt ad Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárnak az Omar Haszan Ahmed el-Besir szudáni elnökkel folytatandó tárgyalásokra. Hozzátette ugyanakkor, hogy türelme fogytán van.

"Besir elnöknek meg kell ragadnia az utolsó esélyt azzal, hogy válaszol a világszervezet vezetőjének javaslataira, és teljesíti a nemzetközi közösség követeléseit." Engedélyeznie kell az ENSZ támogató erőknek a telepítését, az ENSZ és Afrikai Unió békefenntartóinak Dárfúrba vezénylését, be kell szüntetnie a fegyveres törzsi csoportok támogatását, tárgyalnia kell a felkelők vezetőivel és meg kell engednie, hogy a humanitárius segélyek eljussanak a térségben élőkhöz - sorolta a követeléseket Bush, s megjegyezte, "ha Besir nem teljesíti vállalt kötelezettségeit, az Egyesült Államok lépni fog".

Az ENSZ és az Afrikai Unió képviselői előző nap fejezték be New Yorkban kétnapos megbeszéléseiket Dárfúrról, amelynek során felszólították a szudáni kormányt: mielőbb teljesítse 3000 ENSZ-békefenntartó Dárfúrba vezénylésének engedélyezésére vonatkozó ígéretét.

Tony Blair brit kormányfő eközben szerdán Londonban közölte, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia csütörtökön megbeszéléseket folytat a Biztonsági Tanács tagjaival egy Szudán elleni újabb határozatról. Ez már egyrészt azokat a személyeket büntetné, akiket felelősség terhel az erőszakért, másrészt lehetővé tenné a helyzet jobb ellenőrzését a levegőből. Blair kijelentette: ami Szudánban történik elfogadhatatlan, visszataszító, botrányos az egész nemzetközi közösség számára, és a brit kormány pártolja a szankciókat a szudáni kormány ellen, ha az nem állja útját "teljesen ártatlan emberek legyilkolásának".

Több BT-tagállam ugyanakkor - köztük az állandó tag Kína és Oroszország, valamint az ideiglenes tag Dél-afrikai Köztársaság - ellenzi új szankciók kivetését a hatalmas északkelet-afrikai országra. A felsorolt országok ENSZ-képviselői újságírók előtt azzal érveltek, nem megfelelő egy ilyen lépés időzítése, hiszen Kartúm éppen ezen a héten egyezett bele abba, hogy végrehajtsák az ENSZ és az Afrikai Unió közös dárfúri békefenntartó küldetésének második szakaszát.

A The New York Times című tekintélyes amerikai lap szerdai számában egy bizalmas ENSZ-jelentést idézve azt írta, a szudáni kormány ENSZ-felségjeleket hamisít a Dárfúrt bombázó gépeire. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár közölte, magyarázatot vár a világszervezet jelentésében foglaltakra a kartúmi kormánytól. Az újság azt is megírta, hogy Kartúm megsérti az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait azzal, hogy repülőgépen fegyvereket szállít a polgárháború sújtotta tartományba, de a fegyverembargót, valamint a hadijog előírásait a dárfúri lázadók is megsértik.

A dárfúri konfliktus hátterében alapvetően a helyi fekete bőrű, földműves lakosság és a nomád arab törzsek közti torzsalkodások állnak, amelyek tétje a föld és a vízlelőhelyek használata. A mostani válság 2003 februárjában kezdődött, amikor a helyi fekete bőrű, földműves lakosság egyes fegyveres csoportjai harcokba keveredtek a kormány hadseregének alakulataival és a kormány által támogatott nomád arab törzsi milíciák fegyveres osztagaival. Nemzetközi emberi jogi és humanitárius szervezetek adatai szerint a nomád arab törzsi néphadak - a dzsandzsavíd milíciák - terrorizálják a helyi földműves lakosságot, öldöklés, nemi erőszak, fosztogatás jellemzi tevékenységüket. A háborúskodásnak eddig az ENSZ adatai szerint 200 ezer halálos áldozata van, több mint 2 millióan kényszerültek otthonaik elhagyására. (MTI)