Schröder: "Oroszország az idő parancsa"
A 63 éves Gerhard Schröder az aktív politikának ugyan végleg háta fordított, de továbbra is aktívan politikus és a nyilvánosság előtt briliáns könnyedséggel szereplő ember. Szerdai budapesti villámlátogatása során – mintha kormányfői programot ismertetett volna – az energiapolitikától kezdve Oroszországon és a szociális ellátórendszerek megreformálásán át a klímaváltozásig és a Közel- Keletig minden égető nemzetközi kérdésről beszélt.
– A politika és a gazdaság határon mozgok, de élvezem, hogy többet lehetek népes családommal – jellemezte magát a Népszabadságnak adott interjújában a Németországot 1998-2005 között irányító szociáldemokrata ex-kancellár, aki "nyugdíjasként" a többi között olyan nagyvállalatoknak ad tanácsokat, mint a német E.ON vagy az orosz Gazprom.
Schröder kancellárként is és a CEBC szerdai üzleti fórumán is amellett érvelt, hogy az Európai Uniónak – követve az idő parancsát – sokrétű stratégiai partnerséget kell kialakítania Oroszországgal. Érvelése szerint minél nagyobb az összefonódás, annál jobban biztosítható az energia-ellátás és biztonság.
– Lehet, hogy az energia-szállítások miatt kialakulnak függőségek, de azok kölcsönösek: az energiára egyre jobban kiéhezett Európa vásárolni, az eddig megbízható szállítópartnernak bizonyult Oroszország pedig exportálni akar – érvelt lapunknak Schröder, aki szerint pragmatikus alapon kell az oroszokhoz közeledni. A nyugati és orosz demokráciafelfogás közötti különbséget természetesnek nevezte, hozzátéve: nem szabad elfelejteni. hogy Oroszországnak nincsen semmiféle demokratikus tapasztalata.
Az alternatív-, és megújítható energiaforrások, valamint technológiák látványosan fejlődnek, Európa azonban még hosszú ideig rá lesz szorulva a fosszilis energiaforrásokra, különösen a földgázra.
A Nabucco és a Kék Áramlat földgázvezetékek körül zajló vitákban Schröder a realitásokra alapuló megközelítést szorgalmazott. A közös európai energiapolitika még csak kezdeteknél tart, az EU csak a kereteket lesz képes meghatározni, a vállalatoknak viszont meg kell őrizniük cselekvő- és versenyképességüket.
Emlékeztetett rá, hogy miközben globálisan egyre élesebb verseny folyik a földgáz- és a kőolajmezőkért, Európa nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy az elképesztő dinamikával fejlődő Kína és India igen vonzó piac az orosz energia-exportőrök számára.
E szempontból is kontraproduktívnak bizonyulhat az oroszellenes politika – hangoztatta hallgatósága, a többi között több neves Fidesz-politikus, és jóval kevesebb szocialista előtt Schöder.
Az öntudatos és önálló német külpolitika, valamint egy "barátságos Németország" megteremtésére büszke ex-kancellár ismét állást foglalt a cseh és lengyel területre tervezett amerikai rakétapajzs ellen, amely szerinte újabb nemkívánatos fegyverkezési versenyt is eredményezhet. Egy demokratikus és világi, ugyanakkor Irakra, Iránra és Szíriára "kisugárzó" Törökország EU-csatlakozása viszont óriási biztonságnövekedéssel járna.
– A szociáldemokraták mindig képesek voltak alkalmazkodni az új realitásokhoz anélkül, hogy értékeiket elveszítették volna. A globalizált világban versenyképesnek kell maradnunk, de meg kell őrizni a szociális és ökológia érzékenységünket is, szerintem erre gondolt az Európában is nagy figyelmet keltett beszédében a magyar miniszterelnök – válaszolta a XXI. század szociáldemokrácia feladatait firtató kérdésünkre.
Előadásában kiemelte, hogy Magyarországnak nem szabad letérnie a reformok útjáról. Látni kell azonban, hogy az emberek reformhajlandósága csak addig nagy, amíg a változtatások nem érintik őket. Az ellenállást azonban át kell hidalni, nem szabad halogatni a reformlépéseket attól félve, hogy a szavazók majd jól megbüntetik a fájdalmas megszorításokat életbe léptető kormányt.
Arra a kérdésünkre, hogy a XXI. században van-e még jelentősége a hagyományos bal- és jobboldalnak, Schröder azzal felelt: e felosztás még mindig érvényes azzal, hogy a két nagy tábor nem ellenségként, hanem adott esetben kompromisszumokra kész ellenfélként tekint egymásra.
Dési András
