"Magyar gazdaság: alagútba be, alagútból ki"
Veres János pénzügyminiszter a kormányszóvivői tájékoztatón arról számolt be, hogy a szerdai kormányülésen a kabinet áttekintette, hogyan alakultak az elmúlt két negyedév gazdasági, pénzügyi folyamatai a 2006 szeptemberében beadott, módosított konvergenciaprogram tükrében. Elmondta: a kormány az idei GDP-arányos eredményszemléletű államháztartásihiány-prognózist 6,6 százalékra csökkentette a korábbi, a konvergenciaprogramban szereplő 6,8 százalékról, az idei éves inflációra vonatkozó előirányzatot az első negyedévi adatok alapján ugyanakkor 7,0 százalékra emelte meg 6,2 százalékról.
"Noha több kutatóintézet is a kormány által előre jelzett 2,2 százaléknál gyorsabb gazdasági növekedésre számít az idén, csak az első két negyedév adatainak ismeretében változtatunk" - fogalmazott Veres János, aki úgy látja, hogy a várt fogyasztáscsökkenés kisebb lehet a prognózisban szereplő mértéknél. Kérdésekre válaszolva elmondta: a szükséges intézkedések jó háromnegyed részét már 2006 nyara óta elfogadta a parlament és a kormány, a még szükséges lépéseket a közeljövőben megteszik.
Varga Mihály szerint a pénzügyminiszter szavaiból világosan kiderül, hogy a tavaly nyári kormányzati ígéretekhez képest többe kerül az embereknek a Gyurcsány-csomag és a konvergenciaprogram, de az is látható, hogy még mindig nincs vége a nyáron kezdett kiigazításnak és a megszorításnak.
Az elbocsátások és az adóemelések időszaka még nem ért véget, hiszen tömeges létszámleépítések várhatók az állami szférában, folytatódik a reálbérek csökkentése, de bevezetik az elvárt adó "szoft" változatát és az ingatlanadót is - tette hozzá. Varga Mihály szerint "teljes homály övezi", hogy a magyar gazdaság merre tart, ezért egyetért Auth Henrik MNB alelnökkel abban, hogy senki nem tudja megmondani, 2009-től milyen pályán lesz Magyarország.
Szerinte most az államháztartási hiányt ugyan lefelé korrigálták, de így is Magyarországon a legnagyobb a hiány az uniós országok között. Még rosszabb a helyzet az államadósság területén, hiszen e téren a tavalyi és az idei konvergenciaprogram között még nagyobb a különbség, mint az államháztartási hiány esetében. Emellett - folytatta - a gazdasági növekedés csökkent a tavalyihoz képest, míg Románia több mint 10 százalékos, Szlovákia pedig 9 százalékos növekedésre számít, addig Magyarországon az a kérdés, hogy 2,5 vagy 3 százalékos lesz a növekedés. Varga azt is kiemelte, hogy egy év alatt 7,4 százalékról 7,9 százalékra nőtt a munkanélküliségi ráta. (MTI)