A legsúlyosabb esetekben legalább egytől három évig terjedő börtönbüntetést rójanak ki az uniós tagállamok az ún. gyűlöletbűnök elkövetőire – ezt javasolja az EU soros német elnöksége. Brüsszeli diplomaták szerint jó esély van rá, hogy a szöveget – hat évi vita, illetve süllyesztő után - csütörtökön elfogadja végre az igazságügyi tanács. A miniszterek luxembourgi ülése elé kerülő kerethatározat-tervezet értelmében egyaránt szankcionálnák a gyűlöletbűn erőszakos formáit, valamint a holokauszt tagadását. A börtönbüntetés azokra vonatkozna, akik "nyilvánosan uszítanak erőszakra vagy gyűlöletre valamely embercsoport - vagy ezen csoport valamely tagja – ellen úgy, hogy annak alapjául a faj, a bőrszín, a vallás, a származás, a nemzeti vagy az etnikai eredet szolgál." Azonos módon sújtanák azokat is, akik népirtást, emberiesség elleni, illetve háborús bűnöket "nyilvánosan tagadnak, vagy jelentősen trivializálnak." Ez utóbbi passzussal kapcsolatban a tételes hivatkozási alap a nürnbergi bíróság statútuma, vagyis a tilalom lényegében a holokauszt kétségbe vonására vonatkozna. A soros német elnökség szándékosan nem akar parttalanná váló vitát nyitni például a múlt század eleji örmény népirtásról, amelyet nemzetközi bíróság még nem ítélt el.

Ugyancsak nem vonatkozna a szankció a kommunizmus, s benne a szovjet rendszer bűneinek tagadására - legalábbis a soros elnökség szerint. A csütörtöki vita egyik fő pontja éppen ez lesz: a lengyelek és a balti államok itt is a szövegszerű utalás mellett kardoskodnak. Mások nemigen támogatják őket ebben, de – tudtuk meg - nem azért, mert mentegetni akarják a sztálinizmust, hanem mert nem tartják helyénvalónak az erre való utalást egy fajgyűlölet elleni kerethatározatban. A lapunknak nyilatkozó brüsszeli forrás azonban azt mondta: mivel a döntéshez teljes konszenzus kell, a vita kompromisszummal zárulhat. A szöveg - érintőlegesen – általában kitérhet a tekintélyelvű rendszerek bűneire.

A miniszterek elé kerülő tervezet - főleg brit és magyar szorgalmazásra – tartalmaz egy olyan passzust, amely szerint figyelembe kell venni azon országok joggyakorlatát, amelyek széles teret engednek a véleménynyilvánítás szabadságának. Mint megtudtuk, a hazai Btk ugyan lehetővé tenné a kerethatározat gond nélküli otthoni alkalmazását, ám a liberális alkotmánybírósági határozatokat követő bírói gyakorlattal nem egyezik a mára várható döntés. A magyar álláspont ezért az: hazánk támogatja a kerethatározat célkitűzését, de az alkalmazásához tennivalói vannak, az alkotmány módosítására is szükség lehet. Abban az esetben, ha az Európai Bizottság később számon kéri a holokauszttagadásért kirótt magyarországi börtönbüntetések elmaradását, tudni kell: az igazságügyi témákban az Európai Bíróság hatásköre is korlátozottabb, mint a belső piaci kérdésekben, amelyekben rutinszerűen dönt - magyarázta el lapunknak egy EU-diplomata.

A szovjet rendszer bűneinek tagadását illetően a folytatás az lehet: ha az Európai Bizottság készítette munkadokumentum majd azt állapítja meg, hogy erre is uniós jogszabályt érdemes hozni, úgy a kérdés visszakerülhet a miniszterek asztalára.

Szőcs László,
Brüsszel