Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő hamarosan kiírhatja a Bábolna Zrt. privatizációs tenderét. Március végén ugyanis lejárt annak - a már második alkalommal közzétett - a pályázatnak a beadási határideje, amelyben a Bábolna Zrt. két leányvállalatának - a kerteskőinek és a szendrőinek -, valamint eszközeiknek és ingatlanjaiknak az eladását meghirdették. Ha minden a tervek szerint alakul, akkor a mezőgazdasági társaság és a Nemzeti Földalap (NFA) szakembereiből álló értékelő bizottság ma vagy holnap megjelöli az általuk legjobbnak vélt ajánlatokat - tájékoztatta lapunkat Kocsis Péter, a lebonyolítással megbízott Gordius Consulting vezérigazgatója. Úgy tudjuk mindkét gazdaságra több pályázat is érkezett.

Szakmai körökben nem titok: az értékesítési tender sikerességén finoman szólva is sok múlik. A Bábolna privatizációját ugyanis a kormány ahhoz köti, hogy a koncoktól szabadítsák meg az anyavállalatot. Amennyiben most minden kedvezően alakul, akkor a két cég értékesítése után, 1-2 hónapon belül kiírhatják a korábban szebb napokat látott, ma már csupán a nagy múltja és jelentős földvagyona miatt értékes agrárcég privatizációs pályázatát - fogalmazott egyik forrásunk.

Kocsis Pétertől arról is próbáltunk érdeklődni, hogy a beérkezett ajánlatok szakmai vagy pénzügyi befektetőktől futottak-e be, ám ezt nem kívánta elárulni, mint mondta: "nincs felhatalmazásom erről nyilatkozni." Arra sem kívánt reagálni, hogy az ajánlatok jobbak-e az első alkalommal beérkezetteknél, azaz most közelebb áll- nak-e az eladáshoz. Úgy tudjuk azonban, hogy az elsősorban juh- és birkatartást végző szendrői gazdaságra három pályázat érkezett. Ezek közül az egyiket egy már eddig is Szendrőn tevékenykedő olasz, míg a másikat egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei nagyvállalkozó tette. A kerteskői gazdaság iránt szerényebb az érdeklődés, ám itt is több vételi szándékról van szó, bár ebben az esetben csupán az ingatlanok, valamint néhány gép értékesítése van napirenden.

Az újabb kiírásban az árakat nem módosították, így a szendrői gazdaság minimumárát 232 millió forintban, míg a kerteskőiét 200 millió forintban határozták meg. Emellett a készlet- és az állatállomány 240 millió forintot tesz ki. Az eladási konstrukción sem változtattak: az eszközökre érkezett ajánlatokat a Bábolna Zrt. közgyűlése, míg a földterület-re benyújtottakat a Nemzeti Földalap elnöke hagyja jóvá azt követően, hogy a két szervezet szakértőiből álló bizottság véleményt formál és kijelöli az általa legjobbnak ítélt ajánlatokat. A külön bírálatra egyébként azért van szükség, mert a gazdaságokkal együtt az eladásra felkínált több mint 6600 hektárnyi terület az NFA-hoz tartozik.

Amennyiben új tulajdonoshoz kerülnek a gazdaságok, akkor az értük kapott pénzt a Bábolna kötelezettségeinek csökkentésére fordítják. Ez pedig most sem kis tétel. Információnk szerint akkor is csak 1-1,5 milliárd forintra apadna a Bábolna Zrt. adóssága, ha a két gazdaságot jó áron tudják értékesíteni.

Piaci hírek szerint a jelentős kötelezettségállomány ellenére a Bábolna eladására többen régóta készülnek, és a folyamat több céget is lázban tart. Az IKR Rt. részéről korábban úgy tájékoztatták lapunkat, hogy a vállalat magánosítási eljárásán mindenképpen szeretnének indulni, mivel a táraság a vetőmagtermelés szempontjából számukra fontos földterületekkel rendelkezik. Ebben a kérdésben semmilyen változás nem történt, ám hogy a szendrői és a kerteskői gazdaságok érdekelték-e a céget, egyértelmű nemmel válaszolt Szaxon Attila, az IKR Rt. vezérigazgatója. Ezek a földek ugyanis vetőmagtermelésre nem alkalmasak, ám ha még megfelelőek is lennének, akkor is nagy távolságokra vannak Bábolnától. Így jelentős szállítási költséggel kellene számolni, ami nehezen tenné gazdaságossá a termelést.

Nem csak az IKR Rt. legyeskedik azonban a Bábolna körül. A HVG szerint az agráripari cég korábbi - ma már az Agrárgazdasági Vagyonkezelő Kft.-nél lévő - aranytojást tojó tyúkja, a Bábolna Takarmányipari (BT) Kft. iránt a Leisztinger Tamáshoz köthető Tendre Kft. érdeklődik. A lap szerint a BT ingatlanait a Tendre bérbe vette, s már a takarmányt is a cég értékesíti. Ebből adódik: a cégbírósági adatok szerint az azóta a Tendre tulajdonosai között megjelent Forrás Nyrt. is érdeklődhet a Bábolna iránt. A cégnél azonban csak az ilyenkor szokásos hivatalos választ kaptuk: amennyiben egy ilyen pályázat megjelenik, az igazgatóság megtárgyalja, indul-e rajta a vállalat vagy sem.

A privatizációs fejleményekkel kapcsolatban Szaxon Attila egyébként megjegyezte, hogy kicsit aggódik, mert ismeretei szerint az Állami Számvevőszék (ÁSZ) áttekinti a Bábolna vagyonvesztését, ami esetleg ismét késleltetheti a privatizációt. Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke ugyanakkor ezzel kapcsolatosan annyit jegyzett meg lapunknak, hogy a szervezet az ÁPV Rt. éves vizsgálatának részeként veszi górcső alá a Bábolna Zrt.-t, külön eljárást nem indít.

Bábolnai csirkék egy archív felvételen. Szétválogatták