Visszavághat a főváros az árkartellező útfelújító cégeknek, a városházának a milliárdos kártérítési perek megindítása mellett arra is van lehetősége, hogy a tisztességtelenül eljáró társaságokat kizárja az újabb útfelújításokból. Eddig a főváros a frissen felújított, majd az átadás után nem sokkal tönkre is ment utak miatt sem büntethette a pályázatokból való kizárással a nem kellő gondossággal eljárt cégeket, mondván, a jogszabály alapján erre nincs lehetősége.

A történet 2001-ben kezdődött, a főváros akkor 9,3 milliárd forint értékben írt ki tendereket a következő évi útfelújításra. A Gazdasági Versenyhivatal még tavaly szeptemberben határozott arról, hogy a munkákat elvállaló nagy útfelújító cégek - tulajdonképpen az összes nagy piaci szereplő - kartellezett, vagyis megsértette a tisztességes verseny szabályait, és előre megállapodott a piacihoz képest jóval magasabb vállalási árakról.

A Gazdasági Versenyhivatal legújabb, a városházának írt levelében arra figyelmeztetett: a fővárosnak érdemes volna megfontolnia, hogy a korábban kartellező cégek ellen kártérítési pereket indítson. Demszky Gábor főpolgármester ezzel kapcsolatban lapunkat arról tájékoztatta: a Főpolgármesteri Hivatal jogászai jelenleg is vizsgálják, hogy miként tudná a város visszakövetelni a pénzét. Demszky szerint egyébként óriási összegről van szó, egy-egy cég esetében akár egymilliárd forint is lehet a kért kártérítés.

Eddig nem volt példa arra, hogy a tisztességtelenül eljárt céget a főváros kizárja az újabb útfelújítási tenderekből (ezt ugyanis a közbeszerzési törvény nem teszi lehetővé), a versenyhivatal döntése alapján azonban elképzelhető, hogy erre mégis lesz lehetősége a fővárosnak, a hivatal jogászai ezt is vizsgálják.

Kérdés, hogy csak az árkartellező vagy a simán trehány munkát végző cégek esetében is szóba jöhet-e a későbbi tenderekből való kizárás. Eddig szinte nem is volt ugyanis olyan esztendő, hogy ne lett volna panasz egyik vagy másik frissen felújított, majd nemsokára tönkrement útfelújításra.

A Budapesten gyakran autózók erre valószínűleg fejből is több példát tudnának sorolni. A két éve rendbe hozott csepeli Szabadkikötő úton például idén év elején sorra ki kellett cserélni a víznyelőket, mert azok szabályosan szétporladtak. A csatornázási és a vízművek arra gyanakodott, hogy a víznyelők anyaghiba miatt törtek szét, a kivitelező cég szerint viszont nem a beépített anyag volt rossz, hanem az alapul szolgáló aknafalak voltak túl gyengék.

A hanyag felújítások iskolapéldájának tartják a Szentendrei útról az Árpád hídra vezető felüljárót is, amelynek illesztéseit (az úgynevezett dilatációkat) 2003-ban esőben aszfaltozták, ezért egy kiadósabb eső után akár ökölnyi darabok is kiperegnek az útfelületből. Még egy példát említve: tavaly az újonnan rendbe hozott Városmajor utcában kellett ismét aszfaltozni, mert a frissen felújított út több helyen megsülylyedt, megrepedezett.

A frissen felújított utakra a kivitelező általában hároméves garanciát vállal, magyarán ez idő alatt saját zsebből kell fizetnie az esetleges utójavításokat. Az újonnan rendbe hozott utakra ezenkívül ötéves jótállás és tízéves szavatosság is vonatkozik.

Úgy tudjuk, arra sem volt eddig példa, hogy egy-egy gyengén sikerült felújítás vagy beruházás miatt a városháza szavatossági pert indított volna. Legutóbb a piros festékbevonatát szép lassan a Dunába potyogtató Lágymányosi híd miatt fontolgatta a perindítást a főváros, de információink szerint nem született döntés az ügyben.

A főváros nagyszabású, hároméves útfelújítási programja egyébként éppen az idén ér véget, a rekonstrukciónak köszönhetően megújul a városháza kezelésében lévő ezer kilométeres főúthálózat negyven százaléka. Az idén várhatóan nagyjából száz kilométernyi utat hozat rendbe a főváros összesen 10,6 milliárd forintért. Korábban ennek másfélszeresét tervezték, az állam azonban a várt útfelújítási támogatásnak csupán az egyharmadát adta meg.

Bíróságon folytatódik?