Révész Máriusz úgy egy évtizede találkozott először a felvetéssel. A fideszes politikus lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a Kanadai Magyarság című lap egyik cikkét (amely 1999. szeptember 25-én jelent meg) elküldték neki. Az írást Habsburg Ottó jegyezte, s ebben a gyermekek jogairól értekezett. "Csupán egyetlen jogot tartanak vissza a gyermekektől, éspedig a polgárok leglényegesebb jogát. A demokratikus társadalomban a polgárság igazi kifejezője a választójoga, amellyel a közösség jövőjének eldöntésében részt vehet. Ezért nehéz belátni, hogy miért éppen ezt a lényeges hatáskört kellene tőle visszatartani" - írja az eredetileg németül publikált cikkében Habsburg Ottó, aki szerint "az igazi családpolitika" alapja, hogy helyreállítsák "a családok egyenjogúságát".

Mindemellett Révész Máriusz emlékeztetett: Angela Merkel kancellárrá választása után Németországban széles társadalmi vitát folytattak e kérdésről, de aztán a gyermekek után járó szavazati jog lekerült a napirendről. Szerinte ugyanakkor, ha Magyarországon ez megvalósulna, vagyis úgy kétmillió pluszszavazat valamilyen formában megjelenne a választásokon, a pártok programja is átalakulna "ennek szellemében", s így nyilvánvalóan javulna a családok helyzete.

Révész Máriusz minderről nem egyeztetett a Fidesz-frakcióval. Indoklása szerint azért, mert nem szerette volna, hogy "Fidesz-javaslatként" aposztrofálják a kezdeményezését, akkor ugyanis "pártpolitikai dimenzióba kerülne az ügy", s kisebb esélye lenne a tényleges megvitatásra.(Cs. I.)

Németország: csecsemők biztosan nem szavazhatnak

Csecsemők valószínűleg a jövőben sem járulhatnak az urnákhoz a német választásokon, de egy többpárti képviselőcsoport már dolgozik a törvényjavaslaton, amely 14 vagy 16 éves korra csökkentené a választási korhatárt. Az ötlet eredetileg a CDU-tól származik, de felkarolta Renate Schmidt (SPD) volt családügyi miniszter és több FDP-s politikus is. A támogatók szerint ez több előnnyel is járna, egyrészt a társadalom ezen részét sem lehet kirekeszteni a voksolásból, másrészt, ha a politikusok képesek lennének úgy fogalmazni, hogy az egy gyerek számára is érthető legyen, az merőben megváltoztatná a közügyek intézését.

A Bundestag két éve már elutasított egy hasonló javaslatot, de a képviselők nem hátrálnak. Többször előfordult, hogy 11-13 éves fiatalok panaszt nyújtottak be, amiért az őket érintő ügyekben nem nyilváníthattak véleményt. Érzékeny kérdés a generációk közti igazságosság ügye, hiszen másképp ítéli meg a nyugdíjkorhatár emelését vagy a családtámogatási rendszer reformjait egy fiatal és egy idősebb szavazó. (Ráadásul az előbbiek tábora csökken, az utóbbiaké folyamatosan nő.)

Vannak olyan elképzelések, amelyek már a kisgyerekeknek is megadnák a szavazati jogot, hogy ezzel a családok szerepét, a gyerekvállalás iránti hajlandóságot erősítsék. Vitatott azonban, hogy voksolhatnának-e a szülők is gyerekeik nevében, és ha igen, meddig? Németországban vannak olyan tartományok, ahol az önkormányzati választásokon már 16 éves kortól részt lehet venni - ám az országos politikába továbbra is csak 18 éves kortól lehet beleszólni. Legalábbis, amíg ezt kétharmados törvénnyel meg nem változtatják. (I. E.)

Két szavazó, egy szavazat