A vízért folyhat háború

A klímaváltozás biztonsági kihívásait tűzte napirendre, történetében első ízben, az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnap kezdett ülésén. A soros brit elnökség kezdeményezte a vitatémát azzal a megfontolással, hogy a globális felmelegedés következményei - egyes körzetekben a szárazság, másutt éppen az esőzések, áradások, az óceánok vízszintjének emelkedése - súlyos politikai konfliktusokat gerjeszthetnek.

A BT ülésére készített brit külügyminisztériumi dokumentum - mint a BBC írja - tele van szokatlanul éles állításokkal. Népvándorlásokat jósol, akár 200 millió ember kényszerű helyváltoztatását, a tengerparti települések áthelyezését, szigetek eltűnését, illetve konfliktusokat az energiaforrások és a víz birtoklásáért. Ha a világ nem fog össze, ha nem foganatosítanak lépéseket, "akkor a klímaváltozásnak nem lesznek nyertesei, csak vesztesei". A brit kezdeményezést egyébként nem övezte egyhangú lelkesedés a tanács olyan állandó tagjai, mint Oroszország vagy Kína részéről. Moszkva szerint nem a BT a megfelelő fórum ilyen vitákra.

Az éghajlati változások jövőbeni várható hatásairól az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Bizottsága (IPCC) az idén már két tanulmányt tett közzé. A jelentés harmadik részét május elején mutatják be Bangkokban. A Die Welt honlapján megjelent beszámoló szerint az első két rész vészjósló előrejelzéseivel szemben ezúttal a fő megállapítás az lesz: "Minden gazdasági és technológiai feltétel adott az éghajlatváltozás megfékezéséhez, de ehhez időben kell cselekedni". A szakértők szerint a probléma kulcsa a légkör szén-dioxid-koncentrációjának visszaszorítása elfogadható szintre, és akkor megállítható a klímaváltozás.

Mint az MTI jelentette, konkrét döntések vagy határozatok nélkül, de a folytatás ígéretével fejeződött be Bécsben az osztrák kormány által rendezett "klímacsúcs". A találkozó egyik fő témája a közúti közlekedésnek az éghajlat felmelegedésre gyakorolt hatása volt. Josef Pröll környezetvédelmi miniszter szerint az üzemanyaghoz adagolt bioadalékok segíthetnek abban, hogy a járművek "környezetkímélőbbé" váljanak.

Dél-amerikai csúcs: gáz vagy etanol?

Az energia felhasználásáról dél-amerikai csúcstalálkozót tartottak hétfőn és kedden Venezuelában. Gáz, kőolaj vagy inkább etanol? A házigazda Hugo Chávez azt állította, hogy a bioüzemanyagok, az etanol (kukoricából vagy cukornádból) előállításának fokozása élelmiszerválságot, ellátási nehézségeket fog okozni, amelyet a világ szegény lakossága szenved majd meg. Venezuela ezért inkább azt ajánlja, hogy Dél-Amerikát átívelő gázvezetéket építsenek. Chávez számításai szerint Venezuela, Bolívia és Ecuador jelenleg ismert gáztartalékai 200-300 évre elegendőek az egész déli félteke szükségleteinek fedezésére. Az etanolra persze szükség lesz - ismeri el -, miként Venezuela is vásárol az üzemanyag feljavítására. Így a feltételezett nyilvános vita elmaradt Chávez és Lula da Silva, a szintén baloldali brazil elnök között. Utóbbi éppen a közelmúltban kapott ösztönzést George Bush elnöktől az etanol termelésének és használatának fokozására. Jelenleg az USA az első, Brazília a második fő etanolgyártó a világban. (O. L. Gy.)

Az amerikai, az orosz és a katari ENSZ-nagykövet társalog a BT tegnap ülése elõtt New Yorkban
Az amerikai, az orosz és a katari ENSZ-nagykövet társalog a BT tegnap ülése elõtt New Yorkban
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.