Az UEFA szerdán, a walesi Cardiffban dönt arról, hogy a magyar-horvát, a lengyel-ukrán, vagy az olasz pályázatot tartja-e a legjobbnak. A BNP Paribas befektetési bankcsoport londoni elemző részlege által a döntés előestéjén kiadott prognózis szerint, ha a magyar-horvát vagy a lengyel-ukrán pályázat fut be, az "nagyon rövid távon nagyon jót tenne" akár a forintnak, akár a zlotynak, tekintve a győzelem jelentette erősebb növekedési kilátásokat (a horvát kuna és az ukrán hrivnya árfolyamrendszere igen szorosan szabályozott).

Az EB közeledtével az állóeszköz-beruházási kiadások és az építőipari foglalkoztatás bővülése gyorsítaná a szervező országok gazdasági növekedését. A megépítendő stadionok mellett mind a négy pályázó kelet-európai országban hiányoznak a szükséges közlekedési hálózatok és/vagy a vendéglátóipari létesítmények. Magyarország és Horvátország hivatalos becslések szerint 10 milliárd eurót költene infrastrukturális fejlesztésre, Lengyelországban pedig a teljes beruházási költséget 15 milliárd zlotyra (4 milliárd euróra) teszik, áll a BNP Paribas keddi elemzésében.

A felépített, illetve felfejlesztett infrastruktúra az EB után is jól szolgálná az adott gazdaságokat, elősegítve a növekedést akadályozó jelenlegi szűk keresztmetszetek - például a rossz utak - felszámolását. Az ilyen nagyszabású rendezvénnyel járó lehetséges kockázati tényezők egyike azonban a magasabb költségvetési költekezés, és így a nagyobb deficit, ami végső soron késleltetheti Magyarország, illetve Lengyelország jelenleg 2012-2014 között valószínűsített euróövezeti csatlakozását, áll a londoni elemzésben.

Összességében mindazonáltal úgy tűnik, hogy a gyorsabb növekedésből eredő potenciális előnyök túltesznek a költségeken és a kockázatokon. Mindemellett az EURO-2012-re való készülődés a BNP Paribas szerint jó lehetőséget nyújtana "a még mindig nagyvonalú" uniós strukturális juttatások felhasználási hatékonyságának javítására is.

A ház szerint az 1998-as franciaországi, illetve a tavalyi németországi labdarúgó világbajnokság jelentős hajtóerőt adott a két gazdaság növekedésének, és a 2004-es EB segítette a portugál gazdaságot is, jóllehet ez utóbbi hatás korlátozottabbnak tűnik az előző kettőnél. Az esélyekről az elemzés azt írja, hogy Olaszországban a szükséges infrastruktúra zöme már megvan, és az országnak vannak tapasztalatai nagy sportesemények megrendezésében, ugyanakkor meggyűlt a baja a futballhuliganizmussal és a legutóbbi korrupciós botránnyal is.

Magyarország már harmadszor próbálkozik az EB-vel, nagyszerű futballmúltja van, de a BNP Paribas szerint a pályázat nem túl népszerű a lakosság körében. Mindemellett a magyar és a horvát piac a legkisebb a jelentkezőké között: összesen 15 milliós, az 58 milliós Olaszországgal és a 85 milliós lengyel-ukrán lakossággal szemben.

A ház megjegyzi ugyanakkor, hogy jóllehet Lengyelország és Ukrajna a legnagyobb, és egyben még mindig nem telített piac, ami kedvező szponzori szempontból, a logisztika és a politika azonban jelentős probléma lehet, mivel a meccseket rendező városok egymástól mért távolsága a legnagyobb a pályázók között, és Ukrajna nem tagja az EU-nak, ráadásul súlyos belső feszültségek terhelik.

Londoni fogadóirodák egyértelműen Olaszországot tartják a legesélyesebb befutónak, átlagosan, 1,85:1 nyereményeséllyel. Magyarország és Horvátország pályázata 3,25:1, a lengyel-ukrán pályázat 3,75:1 eséllyel volt megjátszható kedden Londonban.

(MTI)