Az elmúlt nyolc évben tavaly volt a legmagasabb a politikai kockázat Magyarországon. A PRI szerint Magyarország politikai helyzete 1999-ben volt a legstabilabb 72 ponttal. A számok alakulását a kormányzati stabilitás, a jogbiztonság, és a gazdaság jogi-politikai környezetének változásai befolyásolják. Ezek alapján a tavalyi stabilitás csökkenéshez hozzájárul a kormányzati stabilitásra jellemző kettőség – fogalmazott Gyulai Attila a Political Capital kutatási igazgatója.

Míg az év első felében a rendszerváltás óta először kaptak újra bizalmat a hivatalban lévő kormánypártok, addig a második Gyurcsány-kormány megalakulása után pár hónappal a kormány súlyos politikai hitelvesztést szenvedett el: a megszorító intézkedések, az augusztus 20-i katasztrófa kezelése, az őszödi beszéd, az őszi zavargások, illetve az önkormányzati választások jelzésértékű eredményei megingatták a kormány stabilitását. Emellett negatívan befolyásolta a jogbiztonságot az állami rendszerek átalakításával, és a kiigazító intézkedések járó jogszabályi környezet-változás, a reformok végrehajtásához szükséges normaalkotás feszített tempója gyakran a jogi szakszerűség és precizitás rovására ment. A kiigazító intézkedések tavaly növelték a politikai kockázatokat, ugyanakkor hosszú távon hozzájárulhatnak a társadalmi-gazdasági stabilizációhoz. 

Az elemzés készítői rámutattak azokra a lépésekre, amelyekre a jövőben a kockázatok csökkentése érdekében van szükség. Elengedhetetlen a kormányzati stabilitás helyreállítása, hiszen ha a kormány nem tudja elfogadtatni lépéseit a közvéleménnyel, erősödhet a reformfolyamatok visszafordítására irányuló politikai akarat. Emellett ismét kiszámíthatóvá kell tenni a jogi környezetet, hatékonyabban kell felvenni a harcot a korrupció, valamint az előítéletek ellen—fogalmaznak az elemzők.

A gazdasági kockázati index (EcoRisk) értéke azt mutatja, hogy a magyar gazdaságot közepes kockázat jellemzi. A kirívóan magas államháztartási hiány, és a csökkenő versenyképesség ellenére a tavaly második félévben végbement költségvetési kiigazítás, és a kedvező külpiaci környezet végül megmentette a gazdaságot az összeomlástól—állítják a tanulmány készítői. Ugyanakkor a többéves költségvetési ámokfutás után a konvergencia-program elfogadásával a magyar gazdaság az utolsó szalmaszálba kapaszkodik – mutatnak rá.

Az EcoRisk alindexei közül csupán egy (a munkapiaci) javult 2005-höz képest. (Az index összetevői a pénzügyi, az egyensúlyi, a munkapiaci, és a konjunktúra alindex.)

A munkapiaci alindex értéke az egyetlen, amely tavaly megerősödött. Nőtt a versenyszektorban, és a költségvetésben foglalkoztatottak száma, valamint mérséklődtek a munkapiaci kockázatok is.

Ezzel szemben az egyensúlyi alindex értéke veszélyesen megközelítette a “nagyon magas” kockázati tartományt, amihez az államháztartás katasztrofális helyzete mellett a hitelcsapdákban vergődő lakosság megtakarításainak elapadása, és a működőtőke-befektetések egyenlegének jelentős romlása is hozzájárult – fejtette ki Bartha Attila a Kopint-Tárki kutatási igazgatója.

A konjuktúra index értéke változatlan maradt, ami döntően annak köszönhető, hogy kiemelkedően jól alakult a külső gazdasági környezet – magyarázta Török Zoltán a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Ezzel szemben 2007-re az index értékének romlását, vagyis nagyobb konjunkturális kockázatot jósolnak az elemzők, és azt, hogy Magyarország átkerül a közepes kockázati kategóriába. A környező országok konjunktúra indexei 15-20 ponttal jobbak a magyarnál, ráadásul amíg a mi indexünk 2007 hátralévő időszakában inkább lefelé fog mozdulni, addig a környező országok hasonló mutatója várhatóan továbbra is felfelé lendül—tette hozzá Török.

A pénzügyi kockázati mutató értéke tavaly alacsony szinten maradt, és ugyanezt az eredményt prognosztizálta 2007-re is Duronelly Péter a Budapest Alapkezelő vezető elemzője. A tavaly bevezetett stabilizációs csomag, valamint a nemzetközi tőkepiacok kedvező hangulata egyaránt kedvezően hathatnak a pénzügyi kockázatokra.

Az elemző szerint a "szépen zakatoló, négy százalékos magyar gazdasági növekedés, és az alacsony kamatszint melletti bőséges külföldi likviditás" áll a pozitív eredmények hátterében, amit segített a magyar pénzügyi közvetítői rendszer nagyfokú stabilitása is.

A gazdasági kockázatok mérséklése érdekében négy javaslatot szorgalmaznak az elemzés készítői – ismertette Martin József Péter a Figyelő főszerkesztője. Első helyen említette az államháztartási hiány lefaragásának gyorsítását, ezen belül is a központi költségvetés működési kiadásainak visszafogását. A második javaslat szerint az államháztartás egyensúlyi követelményét bele kell fogalmazni az alkotmányba. Fontos a versenyképesség növelése, ennek érdekében az élőmunka terheit kellene csökkenteni. Végül a munkaerőpiac javulása érdekében a közoktatás reformját is szükségesnek tartják.