Mindmáig közvetlenül a koszorúsérbe fecskendezett, a röntgensugarakat elnyelő kontrasztanyaggal készülnek ehhez hasonló és hasonló célt szolgáló felvételek. Ehhez a koronarográfiának nevezett vizsgálathoz a comb vagy a kar valamelyik nagyobb verőerén keresztül a szívbe vezetett katéterre (vékony, hajlékony csőre) van szükség, s a vizsgálat még nagy gyakorlattal rendelkező kardiológus teamnél is legalább 15-20 percet vesz igénybe, ami alatt a beteg mozdulatlanul fekszik a vizsgálóasztalon.

Ezt a "klasszikus" szívkatéteres vizsgálatot válthatná ki, legalábbis részben, az új metódus. A katéteres koronarográfia nagy előnye, hogy a beavatkozás azonnal értékelhető, és lehetőséget ad arra is, hogy a láthatóvá tett szűkületet ballonkatéteres tágítással azonnal megszüntessék. Van azonban, hogy nem ez, hanem az ún. bypass műtét jelenti a megoldást, amikor a szűkületet áthidalják egy máshonnan ideültetett érszakasz segítségével. Ilyenkor a spirál CT-vel készült felvételek - szívkatéterezés nélkül is - elegendőek lehetnek arra, hogy nagy biztonsággal ki lehessen választani és meg lehessen tervezni az adott beteg számára legalkalmasabb beavatkozást. Ez azonban csak az egyik lehető felhasználási területe.

Az újnak számító, mindöszsze kétéves módszerről lassan gyűlnek a tapasztalatok amerikai, holland és olasz kardiológiai központokban. A Római Egyetem Belgyógyászati Intézetének kardiológiai részlegén 168 olyan panaszmentes páciens spirál CT vizsgálatát végezték el, akik, noha koszorúér-betegségre fokozottan veszélyeztetettek voltak, noninvazív vizsgálatokkal nem lehetett náluk biztos kóros eltérést kimutatni. A CT-felvételeken több mint egynegyedüknél találtak jelentős szűkületet, 16 százalékban egy, 7 százalékban két, 4 százalékban három koszorúsér- ágon. Az ellenőrzésképpen elvégzett érfestés az eredményeket megerősítette. A gyors és minimális megterhelést jelentő spirál CT ezek szerint nagy biztonsággal mutatja ki a koszorúsér betegségét a fokozottan veszélyeztetett, különösen pedig a bizonytalan panaszokkal és tünetekkel jelentkező betegeknél, még mielőtt az a szív működésében súlyos, maradandó károsodást okozna.

Dr. Keltai Mátyás, az Országos Kardiológiai Intézet professzora úgy tudja, hogy hazánkban egyelőre még nem működnek a fenti vizsgálatokban alkalmazott, nagy felbontóképességű, 64 szeletes készülékek. A módszer elterjedésének további akadálya, hogy a működő, 16 szeletes spirál CT-k jó részéhez is hiányzik a kardiológiai szoftver, ahogyan egyelőre a kiértékelésben járatos szakemberekben sem bővelkedünk, s az OEP-finanszírozás sem megoldott.

A 64 szeletes spirál CT összesített képe, nyíl jelzi a koszorúsér szûkületét. Mellette fekete-fehér érfestéses felvétel ugyanarról a szûkületrõl.