Sirály az űrből
Mintha otthon lennének, úgy ülnek szombat kora este a Sirály látogatói a pesti Király utcában. Senki sem kérdezi, hova sietnek, amikor benyitnak a "Zárt klub" táblával díszített ajtón. Egyikük sakktáblával érkezik, másikuk vízipipával a hóna alatt. Nyolc előtt ürülnek az asztalok, szaporodnak az italmaradékok, hamarosan kezdődik a Látványkonyha című előadás a pincében. Van, aki először jár itt, csak hallott róla, hogy újabb helyet kaptak a független társulatok, a képzőművészek, a civil szervezetek, sosem látott filmek kerülnek elő, és átmentettek ide az Andrássy úti Eckermann kávézó hangulatából is.
A Sirályt a Városi Színház Kht. üzemelteti. Ügyvezetője, Szalai-Szabó István évtizedek óta kulturális központról álmodozik. Úgy véli, ami kiesik a Nagykörút vonzásából, az - ha nincs több százmillió forintnyi támogatása - lehúzhatja a rolót. A rendszerváltozás előtt a Szerb utcában kezdte el azt a fajta kulturális központot, az Egyetemi Színpadot, amelynek modelljét tavaly ősszel átemelte a Sirályba. Rengeteg pozitív visszajelzés érkezett külföldről is, a döntéshozók azonban csak erkölcsileg támogatják a mostani kezdeményezést. Szalai-Szabóék ugyanis hiába kértek ideiglenes engedélyt a megnyitáshoz, a működtetéshez.
Ennek oka egy lassan évtizede húzódó per az épület korábbi bérlőjével, a Budapest Székesfőváros Könyvesháza Alapítványával. Amíg nem záródik le a jogvita, a tulajdonos nem rendelkezhet az épületről. Kérdezem Szalai-Szabót, ha nem kaptak engedélyt, hogy jutottak be az épületbe. "Lejött egy űrhajós szkafanderben, és átadta a kulcsokat" - érkezik a válasz, és erről többet nem mond. Arról mesél inkább, hogy hat éve nézte ki ezt a helyet, amely eredetileg is kulturális céllal jött létre. Mikor tavaly visszatért, abban reménykedett, ha bebizonyítják, hogy önerőből felvirágoztatják az épületet, közvetíthetnek a peres felek között.
Szalai-Szabó nem hasonlítja magukat a foglalt házasokhoz, mondván, ők éves programmal érkeztek, és új közönségréteget akarnak megszólítani. Azokat a fiatalokat, akik a belvárosban mozognak esténként, és ha a kocsmába helybe viszik a kultúrát, a civil kezdeményezéseket, elfogadják.
Az ügyletet az is bonyolítja, hogy időközben az említett perből kikerült a ház pincéje, és ezt a főváros bérbe adta az Eötvös utcából költözésre kényszerült Budapesti Városvédő Egyesületnek. A pince azonban nem választható le az emeletről, mert onnan kapja az áramot, a vizesblokk pedig csak az alagsorban található. Szalai-Szabó szívesen együttműködne a városvédőkkel, mint ahogy teszi ezt más civilekkel, például a Marommal. Ez a zsidó kulturális egyesület nyitott párbeszédet kezdeményez olyan kérdésekben, amelyről mások nem beszélnek. Asztalhoz ülteti a különböző zsidó irányzatokat, bemutatja ünnepeiket a nem zsidóknak is, koncerteket, színházi előadásokat szervez.
"Miért pont ezt a helyet választották a városvédők?" - kérdeztük Ráday Mihályt, az egyesület elnökét. "Benne voltam a Könyvesház alapításában, és kurátorként is dolgoztam addig, míg Verő László át nem adta Bátki Mihálynak az alapítványt, aki most pereskedik a fővárossal." Rádayék azért pályáztak erre a pincére, mert azt gondolták, ha véget ér a per, bentről esélyesebben kapják meg az egész házat. Amikor elindultak, hogy felmérjék a helyszínt, meglepve tapasztalták, hogy az már foglalt. "Ezt illegális behatolásnak hívják" - mondja Ráday. A felvetésemre, miszerint kulturális központot működtetnek a házban, a városvédők elnöke azt válaszolta: "Ha maga Leonardo da Vinci akarna festeni az ebédlőmben az engedélyem nélkül, akkor sem biztos, hogy kiderülne, milyen zseniálisat alkotna." Rádayék most a főváros lépését várják, addig pedig ideiglenes helyre költöztek a Kossuth Lajos utcába.
A múlt héten majdnem bezáratták a hatóságok a Sirályt, a szombati premier, a Sub Rosa Társulat díszlete odázta el a kiköltözést. A fővárosi önkormányzat sajtóirodájától kapott információnk szerint a hatóság és a rendőrség nem tudta vállalni a díszletek őrzését az átadás-átvétel alatt. Így megállapodtak Szalai-Szabóékkal, hogy amíg a lekötött programjuk szól, azaz május 20-ig, nem kell kiköltözniük a pincéből. 21-én pakolnak, és másnap átadják a helyiséget. Mivel a pincének önálló bejárata van, nem zavarják a városvédők a kulturális központot.
Most úgy áll tehát a helyzet, hogy alulra beköltözhetnek a városvédők, a földszinten és az emeleten pedig maradhat a Sirály addig, amíg tart a per: hiszen - a sajtóiroda szerint - oda a Könyvesház alapítvány engedte be őket. Ha végre jogerős ítélet születik, a főváros megpályáztatja a Király utca 50.-et. Egy biztos: a pince és az épület többi része egymás nélkül életképtelen.
