Lakásvásárlásból földönfutás
Több mint egymilliárd forint volt a tétje annak a nyolc éve húzódó pernek, amelyet a napokban másodfokon, jogerősen is megnyert Angyalföld. A per alapja az a - napjainkban többnyire már jól bevált - megoldás, amivel az önkormányzatok egyetlen fillér befektetés nélkül bővíthetik szegényes lakásállományukat: a beruházónak ingyen adják az építési telket, amiért cserébe több lakást kapnak a házban. Csakhogy a szóban forgó ügy kezdetén, 1995-ben törvényi szabályozás s kellő bankgarancia hiányában a vevőjelöltek hamar kiszolgáltatottá váltak. Jó előre tetemes öszszeget fizettek ki az alig két évre rá, 1997-re gyakorlatilag csődbe ment, s így a leendő 80 lakásos társasházat csak szerkezetkész állapotáig felépítő vállalkozásnak, a Mátra és Bükk Kft.-nek. Azóta sem költözhetnek a hányatott sorsú, 2003-ban eladott, s továbbra is üresen álló Szent László utcai épületbe. Nem is költözhetnek, csak ha vesznek megint lakást, az eddig befizetett pénzük egy részét (töredékét) a csődbe ment kft. felszámolási eljárása után kaphatják vissza.
Az ügybe több tucat család, fiatal házas rokkant bele anyagilag, a többmilliós bankkölcsönök részleteit úgy kellett kinyögniük, vagy kell a mai napig fizetniük, hogy azóta is albérletben vagy szülőknél kénytelenek meghúzni magukat.
A pórul jártak kétségbeesésükben döntöttek úgy, hogy a kerületen próbálják meg behajtani a kárukat, ezért kamatostul csaknem 1,1 milliárd forintot követeltek vissza az önkormányzattól. Elsősorban annak alapján, hogy Angyalföld és a beruházó kötött egy ingatlan-csereszerződést, amely szerint az önkormányzat befejezi az építkezést, ha erre a kft. nem képes. (Sokan ebben a garanciában bízva fizették ki előre a lakások csaknem teljes vételárát.)
Az ítélet szerint a kerület nem okozott kárt azzal, hogy nem vállalta át az építkezés befejezését, ez nem kötelessége, csak joga lett volna. A bírói fórumok azt is megállapították: azzal, hogy az önkormányzat felhatalmazta a kft.-t a lakások előzetes értékesítésére, a kerület és a vásárlók között nem jött létre szerződéses kapcsolat, következésképp Angyalföldnek kártérítési kötelezettsége sincs.
Az önkormányzat szerint saját előrelátását igazolja, hogy a telek tulajdonjogát a teljesen kész ház elkészültéig fenntartotta magának. Így ugyan nem jutott lakáshoz, viszont szegényebb sem lett egy ingatlannal. A károsultak még 1997-ben kérvényezték, hogy az önkormányzat adja át a telket az általuk alakított építőközösségnek. Így befejezhették volna az építkezést. A kerületi képviselő-testület határozatot is hozott, hogy 1998 márciusáig szerződést köt az építőközösséggel, ám ez nem történt meg. Ennek oka - mondta el Bekényiné Barta Krisztina, a kerület jogi osztályának vezetője -, hogy nem történt meg a lakók és az addigra csődbe ment kft. közötti pontos elszámolás. A nyilvántartás hiánya miatt követhetetlenek voltak a befizetések.
A történetnek ezzel nincs vége, hiszen a jogerős verdikt nyomán a felpereseknek most fejenként egyenlő mértékben kell megfizetniük a tetemes, összesen nagyjából 20 millió forintra rúgó perköltséget.
Az ügy tanulságairól Balásházy Mária egyetemi docens, a kerület képviseletét a perben ellátó ügyvéd elmondta, a történtekért jórészt a korábbi szabályozatlanság okolható. Ma már sokkal jobb a helyzet, mivel az ilyen beruházásokat közbeszerzéshez kötik, s bankok sora kínál pénzügyi garanciákat.
