Sorsfordító hónapok
Kiválasztott egy ügynökséget a hálón, amely a nyelviskola mellett családoknál gyerekfelügyelet fejében szállást, ellátást ígért. Reggel iskolába kellett vinnie a család két - öt- és hétéves - gyerekét, délután hazahozni őket, és kicsit játszani velük, ebből állt a munkája. Jutott idő a tanulásra és még némi mellékes pénzkeresetre is, esti bébicsőszködéssel. Kedves volt a család, sokat beszélgettek vele, meséltették az országról, ahonnan jött, és segítettek neki az alkalmi munkák megtalálásában is.
A nyelvtanfolyamok többnyire első szárnypróbálgatások az önálló léthez, még akkor is, ha család fogadja be az idegen diákot, hiszen alkalmazkodnia kell a másik kultúrához, az eltérő szokásokhoz. Ez különösen azoknak a gyerekeknek lehet nagy próbatétel, akik egy középiskolai tanévet töltenek el más országban, elsősorban angol nyelvterületen. Gábor szerint - ő Ausztráliában járt egy évig iskolába - sorsfordító egy ilyen év, ő élete nagy szerencséjének tartja, hogy édesanyja - nyári nyaralójuk árán - teljesítette ezt a kérését. Az ügynökséget ő is a hálón választotta ki, és - bár ennek kezdetben nem örült - egy katolikus holland bevándorlócsaládhoz közvetítették. Két héten belül kiderült, hogy az ügynökség munkatársainak volt igazuk: egy kedves, befogadó közösségbe került. Pár hét múlva már annyira megbíztak benne, hogy napokra egyedül hagyták, amikor éppen számos gyerekük valamelyikét látogatták meg a kontinensnyi országban, A katolikus iskolában is elfogadták, hogy a magyar fiú másképp gondolkozik, és ő is alkalmazkodott az ottani normákhoz. - Heti két-három nyelvórával soha nem tanultam volna meg így angolul - állapítja meg több év távlatából is Gábor, aki érettségi után rögtön munkába állt, és estin végzi az egyetemet.
A külföldi nyelvtanulásnak, különösen a hosszabb időtartamúnak valóban sorsfordító hatása lehet - számol be saját tapasztalatairól Kirchknopf Tamás, az EF nyelviskolalánc magyarországi ügyvezető igazgatója, hozzátéve, hogy ez egyszeri nagyobb kiadás, ám öszszességében olcsóbb, gyorsabb és hatékonyabb, mint az itthoni nyelvtanulás. Egy nyelviskolai tanév, ami valóban megalapozott és magabiztos nyelvtudást eredményez, ma úgy másfél millió forintba kerül. Ennyi simán elkölthető pár év alatt nyelvórákra úgy, hogy az ember eljut ugyan a megcélzott szintű vizsgáig, de nem szerez valódi rutint idegen nyelvi közegben - állapítja meg. Több nyelviskola - köztük az EF is - kidolgozott már saját hitelkonstrukciót arra, hogy a kevésbé tehetősek számára is elérhetővé váljon a külföldi nyelvtanulás.
A nyelviskolák és az erre specializálódott utazási irodák, ügynökök forgalma alapján ez a piac - a szakember becslése szerint - ma kétmilliárd forint körüli forgalmat bonyolít le évente, és nagyjából ugyanekkora lehet az az összeg, amelyet az útjukat saját maguk megszervezők erre a célra elköltenek. Az irodák többsége jellemzően ügynöki tevékenységet folytat, tehát összegyűjtik a nyelviskolák ajánlatait, és segítenek a kiválasztásban. Ritkább a teljes körű szolgáltatásra specializálódott vállalkozás, mint a svéd alapítású EF Education, amely az indulástól a hazaérkezésig végigkíséri az ügyfelet. Ennek az az előnye, hogy ha a kliens valamilyen szolgáltatást nem kapna meg, vagy nem az ígért színvonalon, az utaztató irodának ezért kárpótolnia kell. Ha valaki magyarországi irodával szervezteti meg az utat, nem árt ellenőriznie, hogy bejegyzett cégről van-e szó, amit a működési engedély száma igazol - tanácsolja az ügyvezető.
Az iskolák színvonalára panasz elvétve érkezik, ha van reklamáció, az inkább az elhelyezésre vonatkozik. Az ügyvezető szerint érdemes arra felkészülni, hogy más országban mások lehetnek a szokások, és aki beköltözik egy családhoz, rákényszerülhet némi alkalmazkodásra. Ha azonban egy-két hét alatt nem tudnak egymáshoz csiszolódni, az utaztató iroda keres másik helyet.
A magyarokra nem jellemző, hogy nagyon fiatalon küldenék a gyerekeket külföldre nyelvet tanulni, így tízéves kor alattiak számára nem is hirdetnek utat. A tapasztalatok szerint a rövidebb időtartamú, pár hetes nyelvtanfolyamok a kiskamaszoknál hasznosulnak a legjobban, a középiskolásoknak pedig - ha belefér a család költségvetésébe - a külföldi tanévet javasolják. Angoltanulásra kezdőknek inkább a kevésbé drága helyeket, például Máltát javasolják, a több hónapos nyelviskolákra beiratkozóknak pedig Ausztráliát, Amerikát vagy Új-Zélandot - itt az utazás többletköltségét ellensúlyozza az olcsóbb megélhetés.
A fiatal felnőttek körében egyre népszerűbbek a "work and study" programok, amelyek sok esetben szakmai gyakorlatot is kínálnak. Ugyanakkor csapdahelyzetet is teremthet, ha a fiatal elfelejtkezik arról, hogy ő elsősorban tanulni ment ki, és nem pénzt keresni. A szakértők szerint az ideális időbeosztás: napi négy óra nyelvtanfolyam és legfeljebb két-három órányi pénzkereső munka.
