Az utóbbi évek legkeresettebb magyar dokumentumfilmje Kocsis Tibor Új Eldorádója: a romániai Verespatak helyére tervezett aranybánya története mintegy 50 különböző fesztiválon fordult meg, és még a mozik is vetítették itthon. Almási Tamás, Moldoványi Ferenc, Zsigmond Dezső, Forgács Péter, Moharos Attila, Szalay Péter is rendszeres résztvevője a nemzetközi dokumentumfilmes életnek. Vezér Éva hangsúlyozza: a magyar dokumentumfilm igazi megerősödése a hazai és a külföldi tévécsatornákon múlik... múlna. Kellene egy önálló, a műfaj alkotói számára kiírt szemle, de ezzel a javaslattal a szakma nagy része nem tud vagy nem akar megbarátkozni.

Magyarországon egyébként rengeteg ilyen mű készül, az idei filmszemlére is több mint 200 érkezett. Zömük portréfilm, vagy olyan lokális tematikát feldolgozó alkotás, mely nem igazán életképes a határokon túl. A kivételek között jó példa Almási Tamás A mi kis Európánk című műve az ózdi társadalmi viszonyokról, és az EU-szavazásról készített filmje; ezek mondanivalója az egész régióban érvényes. És ez igaz Zsigmond Dezső filmjeire is, ő konkrét emberi sorsokat követ nyomon. Érdekes műfaji átmenet Szemző Tibor Az élet vendége - Csoma legendárium című mozija, amely a fesztiválokon hol játékfilmként, hol dokumetumfilmként szerepel.

Műfaji szempontból mindképpen Forgács Péter a legnagyobb innovátor: eredeti amatőr és családi filmfelvételek egységbe rendezésével mutatja be a történelmi eseményeket. Műveiben ötvöződik a játék-, a dokumentum- és az avantgárd film, olyan víziót hoz létre, amely a világon szinte mindenhol ugyanazt jelenti.

Mindezeken túl viszont elkeserítő a magyar dokumentumfilm külföldi megjelenése - hangzott el a múlt héten megrendezett Dialektus Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál szakmai fórumán. Papp Gábor Zsigmond rendező szerint ennek fő oka, hogy Magyarország már közel sem olyan izgalmas téma, mint a 70-es vagy a 80-as években. A szűkös anyagi lehetőségek miatt filmjeink nem tudnak versenyre kelni a sokszor 100-200 ezer euróból készült európai művekkel. A külföldi tévécsatornák sem szeretnek kész műveket vásárolni, inkább beszállnak készülő produkciókba, ezzel egyszersmind a jogokat is megszerzik. De az is kijelenthető, hogy a nálunk honos, az unióstól eltérő, nem kompatibilis jogi szabályozások miatt nem nyíltak meg némely pályázati pénzcsapok sem.