Városföldi félelem az olajregenerálótól
Világszabadalomnak számít az az ásványolaj-regeneráló technológia, amelyet a Kalória 2000 Zrt. alkalmaz a Bács-Kiskun megyei Városföldön. A cég ugyanis nem a költséges beruházást igénylő, környezetterhelő égetéssel járó technológiával, hanem egy levédett kémiai eljárással vonja ki a szennyező anyagokat a fáradt olajból. Az így megtisztított hulladék olajból ipari fűtőolaj lesz, amely erőművekben és ipari kazánokban hasznosítható. Hazánk első ilyen típusú ásványolaj-regeneráló üzeme - tízéves engedélyeztetési eljárást követően - az elmúlt hónapokban kezdte meg a próbaüzemét a Kecskemét melletti kistelepülésen.
Az első heteket követően azonban csaknem háromszáz városföldi lakos az aláírásával tiltakozott az ásványolaj-regeneráló működése ellen, mert elviselhetetlen számukra az időnként a település felett terjengő bűzös olajgőz, amit az egészségre károsnak tartanak. A lakossági petíció miatt a helyi önkormányzat illetékesei és a szegedi környezetvédelmi hatóság szakemberei a napokban szemlét tartottak a Kalória 2000 Zrt. telephelyén, ahol huszonnégy, föld feletti tárolótartályból szivattyúzzák a fáradt olajat az üzembe. A technológia szerint százötven fokra hevítve végzik el a vegyi kezelést, amelynek során az olajban lévő szennyező és adalékanyagok kiszűrhetővé válnak. A hatóság szakemberei megállapították, hogy a kinti tárolótartályok légzőszelepeinek a működése, valamint a technológia során képződött gőz okozza a lakossági panaszokat.
Fischer Zsolt, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség osztályvezetője érdeklődésünkre elmondta: a probléma szakmailag jól orvosolható, a tervek kidolgozására egy hónap határidőt kaptak az üzemeltetők. Hozzátette: amióta a cég bővítette kéményének aktív szenes szűrőjét, már nem kaptak újabb panaszt. Emellett előírták, hogy a külső tartályok légzőszelepein keresztül bekövetkező emisszió drasztikus csökkentése érdekében is tervet kell készíteniük.
A technológia megalkotása és kivitelezése Pasinszki József vegyész és a Kalória 2000 Zrt. vezérigazgatója, Dávid Tamás energetikus nevéhez fűződik. A vezérigazgató elmondta: ezek a hónapok még próbaüzemnek számítanak. Mindez azt jelenti, hogy most szembesülnek a technológia gyermekbetegségeivel. Dávid Tamás hangsúlyozta: számukra is fontos, hogy az a technológia, amelyen több évig dolgoztak, jól működjön és sikeres legyen.
A városföldi lakosok az optimista nyilatkozatok ellenére nem túlzottan bizakodóak. A településen ugyanis jelentős olajszőkítés zajlott a kilencvenes években, sok gondot okozva ezzel az itt élőknek - az iparvágányokon főként éjszaka érkező tartályvagonok nagy forgalma sokak nyugalmát zavarta, miként a kellemetlen olajszag is. Az olajszőkítés melléktermékeként keletkezett, úgynevezett savgyantát - természetesen illegálisan - a környező termőföldekre borították ki, s ezzel hosszú időre súlyos károkat okoztak a gazdálkodóknak. Ezekben a korábbi ügyekben természetkárosítás miatt a környzetvédelmi hatóság eljárást indított ismeretlen tettes ellen, de a legtöbb esetben az elkövetőket nem sikerült megtalálni.
Aligha lehet véletlen, hogy a mostani panaszaikról egyetlen általunk megkérdezett városföldi lakos sem akart névvel nyilatkozni. A legtöbben azt az álláspontot képviselik: a házaktól mindössze kétszáz méterre lévő olajregeneráló üzem - az ellenőrzések miatt - most visszafogta kapacitását, de a helyiek szerint később újra fogják érezni az elviselhetetlen bűzt a környéken.
Többek számára érthetetlen, miként kaphatta meg egy olyan tűzveszélyes technológiával dolgozó üzem a működési engedélyt, amelyet csupán néhány méter választ el a mellette lévő szintén tűzveszélyes műtrágyagyártól.
Geiger János, Bács-Kiskun megyei katasztrófavédelmi igazgató ezzel kapcsolatban kérdésünkre válaszolva elmondta: tűzrendészeti szempontból - a közelségük miatt - mindkét céget együtt kezelték, s az engedélyért szigorú előírásokat kellett betartaniuk és együttes tűzoltási tervet kellett készíteniük az üzemeltetőknek.
Sokan nehezményezték, hogy a működési engedélyt megkapta a városföldi üzem. A településen olyan hangokat is lehet hallani, hogy a polgármester nem a lakosság, hanem a cég érdekeit képviseli ebben a vitában. Ezt az állítást azonban határozottan cáfolta Veszelka Mihály, Városföld első embere, aki arra hivatkozott: a cég környezetvédelmi hatástanulmányát korábban bárki elolvashatta a hivatal hirdetőtábláján, s akkor senki nem tett észrevételt, kifogást nem emeltek a helyiek. A polgármester azt ígérte: az önkormányzat illetékesei folyamatosan figyelik majd a cég működését, s ha szükséges, a környezetvédelmi hatósággal újabb szemlét tartanak.
S hogy mit szólnak mindehhez a városföldiek? Egyikük csak ennyit mondott:
- Az olajban mindig nagy pénz volt. Higgye el, ez most is így van!
