A kilenc év múlva esedékes ötkarikás játékok házigazda tisztére bejelentkezettek közt van már Baku, Doha, Madrid, Prága, Rio de Janeiro, Róma és Tokió, s - a lehetséges további kandidálókat is ideszámítva - közülük a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2009 októberében, Koppenhágában hirdet nyertest.

"Nagyon nehéz döntés volt" - jelentette ki Peter Ueberroth, a voksok megoszlásáról nem beszélő USOC-elnök, miután Chicago lett a befutó, amely - szemben az olimpiának korábban már két alkalommal, 1932-ben, s 1984-ben is otthont adott Los Angelessel - eddig még nem volt rendező, s éppenséggel a versenyszínhelyek dolgában sem áll jól. Az ígéretek azonban a jelek szerint meggyőzőek voltak, például az a pont, amely szerint 1,1 milliárd dolláros befektetéssel építik meg a leendő olimpiai falut a város déli részén, s egy 80 ezres, vadonatúj stadiont szánnak a megnyitó- és záróünnepség színhelyéül.

A 2016-os jelöltségért az Egyesült Államokban Chicago és Los Angeles mellett harcba szállt Houston, Philadelphia és San Francisco is, ám sorban elvéreztek a USOC előrostáján. A Chicagónak kedvező döntés után Ueberroth arról is beszélt, hogy a siker reményében voksoltak a város mellett, s úgy kalkulálnak, hogy - az AP hírügynökség által idézett elnöki vélemény szerint - igen jó az esélyük, mivel 2016-ban, húsz évvel az atlantai olimpia után, a NOB "földrajzi rotációs elve" alapján, két európai (Athén, 2004 és London, 2012), illetve ázsiai (Peking, 2008) rendezés után megint Amerika, a USOC értelmezésében az Egyesült Államok következhet a sorban.

(MTI)