Kórházlista lesz, valódi információ nem
Várhatóan egy-két héten belül fölkerül az Egészségbiztosítási Felügyelet honlapjára a kórházak minősítésére szolgáló első adatsor. De csalódniuk kell azoknak, akik azt hiszik, hogy e lista olvasása alapján tudatos fogyasztóként dönthetnek majd arról, hogy melyik intézményre bízzák az ellátásukat. Az egészségügyi szolgáltatók minőségét elemző, megbízható adatbázis ugyanis nálunk még nincs. A kórházak és az orvosok a munkájuk eredményességét ma vagy nem mérik, vagy nem beszélnek róla.
- Nincs szervezett adatgyűjtés a gyógyítás eredményességéről, s még csak az sem dőlt el, hogy pontosan mit is kéne rendszerszerűen gyűjteni, ezért ezt a munkát a nulláról kell kezdenünk - mondta lapunknak Kovácsy Zsombor, az Egészségbiztosítási Felügyelet elnöke. Első lépésként az úgynevezett mennyiségi adatok kerülhetnek fel a világhálóra.
Például az, hogy az egyes intézményekben mennyi az átlagos ápolási nap, vagy egy-egy műtétből hányat végeznek az orvosok.
Az ellátás minőségének pontosabb jellemzői azonban a legkorábban őszre kerülhetnek a nyilvánosság elé, a felügyelet akkorra készül el ugyanis saját kérdőíves felmérésével.
A szolgáltatókat már régóta próbálják rangsorolni. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár évek óta gyűjti az ellátásokat elemző adatokat. Ám az anonim listából csak az derül ki, hogy az ország mely pontján és milyen intézetben van a betegnek a legnagyobb esélye a túlélésre, ha szívinfarktus, rehabilitáció vagy szülészeti ok miatt kerül be az intézménybe. Az adatok anonim közzététele is sok bonyodalmat okozott, az intézményrendszer a mérés módszerét, a betegek pedig a kórházak azonosíthatatlanságát kifogásolták. S bár az adatvédelmi biztos is szorgalmazta a rangsorban az intézmények nevesítését, ezt eddig megtagadta az OEP, és most a felügyelet honlapján sem engedi ennek közzétételét.
A betegnek törvényben biztosított joga tudni, mire számíthat egy adott kórházban - hangsúlyozza Simon Tamás ügyvéd, aki egészségügyi joggal foglalkozik. Szerinte ennek lehet az első lépése a mennyiségi adatok közzététele, de ezt gyorsan követnie kellene a kórházra jellemző műhibaszámok közlésének és a szövődményekkel kapcsolatos adatoknak.
- A kórházak harmada már most is mindent megtesz a beteg biztonságos ellátásáért, további harmaduk csak formálisan tartja be a minőségi követelményeket, a többiek pedig még nem értékelik az ilyen jellegű tevékenységüket - nyilatkozta lapunknak Gulácsi László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezetője. Hozzátette: szerinte 3-5 éven belül nemigen lesznek olyan adatok, amelyek valóban segíthetik az intézményválasztásban a beteget. Előbb ugyanis lehetőséget kell adni az intézményeknek, hogy korrigálhassák a hibáikat, mert ebben az esetben már nem kell titkolniuk az adataikat.
l Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár az infarktusos halálozásokról gyűjtött adataiból egyértelműen kiderül, hogy csak ott van esélye a betegnek túlélni a végzetesnek induló szívrohamot, ahol van a közelben (hat órán belül elérhető) úgynevezett katéteres labor, ahol kitágíthatják az elzáródott eret. Az országos adatok szerint a legnagyobb túlélési esély az Országos Kardiológiai
